Az ingatlanok adásvétele körében szinte mindennapos eset, hogy az eladó ingatlant banki kölcsön biztosítékát jelentő jelzálogjogi bejegyzés terheli. Értelemszerű, hogy az adásvételi ügylet bonyolítása során ezt a terhet valamikor törölni kell, hiszen a vevő tehermentes ingatlant kíván szerezni. Igen ám, de mikor?
Ismerkedjünk meg először az ún. rangsor elvével a földhivatali gyakorlatban! Van maguknak a tulajdoni lapra bejegyzett jogoknak, tényeknek is egy rangsora, de van egy rangsora az ...
Kategória: Ingatlan
Most akkor mihez kell, illetve mihez nem kell energetikai tanúsítvány?
Dr. Puskás Attila , Dr. Demény Zoltán | 2019.01.17 | Ingatlan
Egyik korábbi cikkünkben (itt) írtunk arról, hogy a lakás vásárlása mellett a vonatkozó kormányrendelet az ingatlanbérleti szerződések tekintetében is kötelezővé tette az energiatanúsítvány beszerzését.
Miután folyton visszatérő kérdés, hogy pontosan mely ingatlanok esetében kell, illetve nem kell energetikai tanúsítvány, ezért a jelen cikk célja, hogy mélyebben górcső alá vegye a témát.
A kormányrendelet előírásai szerint tehát (i) új épület építése, (ii) meglévő épület vagy önálló ren...
Számos olyan ingyenes vagy visszterhes jogügyletben segítjük ügyfeleinket, amelynek következményeként ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Nem egy esetben meglepetésként éri ügyfeleinket, hogy a vagyonszerzést még külön be is kell jelenteni az illetékes hatóságnak.
A visszterhes és ajándékozási ügyletek közötti különbségek mellett a megállapodás tárgyának ismeretében a követendő eljárás alapján el kell határolni, hogy az adott tranzakció igényel-e inga...
Tulajdonjog bejegyzése jogszabály alapján
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2018.12.13 | Ingatlan
A földhivatalok főszabály szerint abban az esetben jegyzik be a jogosult tulajdonjogát, amennyiben az a tulajdonjog-bejegyzésre irányuló kérelme mellett csatolja a tulajdonos bejegyzést engedő nyilatkozatát is.
Ezen gyakorlat nyilvánvalóan az Inytv. 29. §-ának rendelkezésein alapult, amely – egyebek mellett – előírja, hogy a kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is.
Az ingatlanügyi hatóságok ennek hiányában a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmet jellemzőe...
Előszerződés vagy vételi jog, avagy hogyan biztosítsák be magukat a felek a későbbi adásvételre?
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2018.12.06 | Ingatlan
Amikor nagy a kereslet az ingatlanok iránt, akkor bizony előállhat olyan szituáció, hogy a vevő kiszemelte álmai ingatlanát, azonban valamilyen okból mégsem tud még adásvételi szerződést kötni, de ennek ellenére valahogy biztosítani akarja magának a későbbi vásárlás lehetőségét. Ilyen eset hátterében állhat valamilyen pénzügyi jellegű ok is, de sokkal gyakoribb az adózási szempont.
Ezekben a helyzetekben jól jöhet az előszerződés intézménye. Valószínűleg mindenki számára ismert, hogy egy e...
Rendes, illetve nem „rendes gazdálkodás” a társasházakban
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2018.12.06 | Ingatlan
A társasházakban történő beruházások körében gyakorta felmerülő dilemma, hogy az adott beruházás minek minősül abból az aspektusból, hogy az a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás-e, vagy még a rendes gazdálkodás körébe tartozik.
Mindennek abból a szempontból van különös jelentősége, hogy a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások eldöntéséhez a társasházi törvény rendelkezéseinek értelmében a tulajdonostársak egyhangú határozatára van szükség, míg egyéb esetekben elegendő – csak –...
Korábbi két cikkünkben részletesen kifejtettük a vezetékjog fogalmát, valamint betekintést nyújtottunk a vezetékjog bejegyzésével kapcsolatos eljárásba, illetve a vezetékjog bejegyzése nyomán felmerülő kisajátítási és kártalanítási igények érvényesítésébe.
Cikksorozatunk záró bejegyzésében a vezetékjog bejegyzésével kapcsolatos bírói gyakorlatot mutatjuk be, mégpedig a tekintetben, hogy melyek azok a lényeges körülmények, amelyek vizsgálatának hiánya miatt, illetve melyek az építési hatósá...
Több tévhit alakult ki azzal kapcsolatosan, hogy mi a követendő eljárás abban az esetben, amennyiben az elbirtoklás feltételei az érintett ingatlannak csak egy részére állnak fenn.
Ezek a tévhitek a Ptk. azon előírásán alapulnak, mely szerint ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján nem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld nem osztható meg.
Az ezen alapuló legelterjedtebb feltevés szerint, amennyiben az elbirtoklással érin...