A társasházak életére és a közös képviselők működésére közvetlen hatással lesz 2019. január 1. napja után a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény új, IV/A. fejezetében meghatározott új jogintézmény, a Társasházi Tisztségviselők Nyilvántartása. Ennek a nyilvántartásnak az lesz a célja, hogy a társasházi közösségek ügyintézését ellátó tisztségviselők (a közös képviselők vagy az intézőbizottságok elnökei) adatai országos, nyilvános, elektronikus nyilvántartásban kerüljenek rögzítésr...
A birtokkal mint jogintézménnyel a hétköznapok során nagyon gyakran találkozhatunk, hiszen például minden adásvételnél – akár ingó, akár ingatlan dologról van szó – szóba kerül, mivel egy autó vagy egy lakás tulajdonjogának átruházása nem valósulhat meg a birtok átruházása nélkül. Mielőtt közelebbről megvizsgáljuk a főbirtokos és az albirtokos viszonyát, fontos, hogy bizonyos alapfogalmakat tisztába tegyünk. Mi is az a birtok? Ki minősül birtokosnak? A birtok fogalmát nem definiálja a h...
Ha a hirdetésben társasházi lakásként feltüntetett ingatlan tulajdoni lapján sehol sem találjuk a társasház megjelölést, helyette azonban a szövetkezeti ház besorolást olvassuk, még nem szabad pánikba esnünk. Bár a társasházak és lakásszövetkezetek működése sok hasonlóságot mutat, érdemes kiemelni néhány fontos különbséget, mely alapvetően befolyásolja új tulajdonosként jogainkat és kötelezettségeinket. A lakásszövetkezet fogalmát a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény hat...
Mi a főszabály alapító okirat módosítása esetében? Egyhangú közgyűlési határozat szükséges hozzá. De már ezen rendelkezésre vonatkozó jogszabályhely is tartalmazza – mint ahogy általában az ilyen szabályok tartalmazni szokták – a „kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik” kitételt. És abban biztosak lehetünk, hogy ha van ilyen beékelés egy mondatban, akkor rendelkezik róla „e törvény”. Az egyik ilyen kivétel a közös tulajdonban lévő helyiségek értékesítése, amelyet lehet négyötödös tö...
Nem árt, ha tudjuk, melyek azok a költségek, amelyekkel fixen számolhatunk az ingatlan-nyilvántartási eljárás során, persze túl az ügyvédi munkadíjon, és az egyéb lehetséges járulékos költségeken (például az energetikai tanúsítvány elkészítésének díját is sokszor elfelejtik a felek költségként számolni, pedig a legtöbb esetben elengedhetetlen kelléke az adásvételi ügyletnek). Az 1996. évi LXXXV. törvény szabályozza (hívjuk csak egyszerűen díjtörvénynek), hogy milyen díjakat kell megfizetnü...
Mindannyiunk rettegett rémálma, hogy a frissen megvásárolt ingatlan titkon nagy összegű közterheket görget maga előtt. Ideális esetben ezektől a terhektől a szerződéskötés napjára már megszabadulunk, azaz a volt tulajdonos kifizeti a felhalmozott tartozásokat. Aztán olyan eset is elképzelhető, hogy úgy állapodnak meg a felek, hogy a vételár egy részét arra fordítják, hogy a lakás végre fellélegezhessen a nyomasztó közterhek alól. De persze az is előfordulhat, hogy a szerencsétlen vevőnél jóva...
Szélesebb körben is ismert, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok esetén, amennyiben az adásvétel tárgyát tulajdoni hányad képezi, és a vevő nem tartozik az ingatlan tulajdonosai közé, a tulajdonosokat a törvény alapján elővásárlási jog illeti meg. A Ptk. 6:222. §-ának rendelkezései szerint, ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogos...
Sétálunk egy nyári napon a kedvenc környékünkön, és ha éppen nem rohanunk egy légkondicionált helyre fél liter jeges limonádéért, valamint – legalább körvonalazva – némi ingatlanvásárlási szándékunk is van, észrevehetjük, hogy egy nekünk tetsző ház, lakás feltűnően üresen áll. És kedvünk lenne megvenni, de minimum ajánlatot tenni rá. Igen ám, de ki a tulajdonos, és hogyan tudom felvenni vele a kapcsolatot, ha nincs olyan szerencsém, hogy a szomszéd egyből előkeresse a telefonszámát? Nos...