Biztosan minden kutya tulajdonos fejében lejátszódott már az a baljós forgatókönyv, hogy mi történik, ha egyedül hagyott kutyája napközben hallatja a hangját és a kutya ugatás emiatt megzavarja a szomszédok nyugalmát. Kell aggódnunk a következmények miatt? Egyáltalán lehet-e bármilyen jogi következménye a dolognak? Természetesen, mint a legtöbb esemény az életünkben ez is könnyen jogi útra terelhető.
Elöljáróban fontos megvizsgálni, hogy milyen körülmények között él kutya és gazdája. Egész...
Kategória: Ingatlan
Nem lenne rossz, igaz? Ráadásul, ahogy egyes cégek űrkutatási projektjeit tekintjük, nem is tűnik olyan távolinak és futurisztikusnak ez a kérdés.
Sajnos van egy rossz hírem: a Hold mindenkié.
Magyarországon az 1967. évi 41. törvényerejű rendelet hirdette ki a „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket” című, Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt szerződést.
Ezen nemzetk...
Sok budapesti (vagy akár vidéki) társasház rendelkezik nagy, kihasználatlan padlástérrel, így sok lakóközösséget érinthet a lent kifejtett probléma, ezért fontosnak tartom, hogy kicsit közelebbről megvizsgáljuk a többnyire csak lomok tárolására használt padlástér jogi jellegét, illetve az azt körüllengő összetett, viszont néhol ellentmondásos szabályozást.
Kezdjük egy kis fogalommagyarázattal! Mi is pontosan a padlás?
A padlás egy köznyelvben elterjedt elnevezés, jogilag nincs egzakt de...
Már szinte mantraként terjedt el a budapesti lakóközösségek körében, hogy az alapító okirat módosításához a lakók 100%-os egyetértése kell. Az általános szabály alapján ez igaz is, azonban a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) néhány kivételről is említést tesz. Az egyik (talán a legfontosabb) ilyen kivétel lesz ezen bevezető bejegyzés témája, de a sorozatot a társasházi tetőterek beépíthetősége és elidegenítése körüli jogi helyzet boncolgatásának szánjuk.
A Tht. megenge...
Aki már adott el, vagy vett lakást, biztos találkozott ehhez kapcsolódóan felmerülő különböző illetékkedvezményekkel, amelyekről már számos cikk született a jogado.hu-n.
Az egyik ilyen legismertebb szabály, hogy lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete lesz az illeték alapja. Bár az ille...
Az elővásárlási jogról számos cikkünkben írtunk (például itt és itt). Röviden összefoglalva, az elővásárlási jog nem más, mint az adásvétel egy különös esete, amikor a jogosultnak mindenki mást megelőzően joga van arra, hogy megvegye pl. az adott ingatlant olyan feltételek mellett, mint amilyeneket egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt.
Termőföldek eladása esetén a törvény szigorú sorrendet állít fel az elővásárlásra jogosultak körében, amelyről szintén írtu...
Blogcikkben kevésbé szerencsés jogszabályszöveget szó szerint idézni, de az alább ismertetett tényállás miatt most mégis érdemes. Nézzük, hogy is szól az a bizonyos, sokak által nagy vonalakban ismert, itt, a blogon korábban már említett, cserepótló vétel szabálya.
Illetéktörvény 21. § (4) bekezdés: „Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját ké...
Előző cikkünkben a vételi jog általános szabályait ismertettük, jelen cikkünkben a vételi jog érvényesítésének, illetve a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének folyamatát vesszük górcső alá.
A vételi jog gyakorlása esetén a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron, egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Fontos azonban, hogy ezt az egyoldalú nyilatkozatot a kötelezettel közölni kell. Amennyiben határozott időre alapították a felek a vételi jogot, akkor...