Tegyük hozzá, hogy ahhoz, hogy valakinek egy ingatlanra vételi joga legyen, az ingatlan tulajdonosával mindenképpen meg kell erről állapodnia. Azonban, ha egyszer megállapodott vele, egy olyan hatalmasság birtokába kerül, amely alapján egyoldalú akaratelhatározásával akkor is megveheti az ingatlant, ha a tulajdonos azt nem akarja eladni.
A felek erre irányuló szerződése önmagában még nem feltétlenül jelent teljes garanciát arra, hogy korlátlanul élni tudjon a vételi jog jogosultja e hatalm...
Kategória: Ingatlan
A jelenleg hatályos földforgalmi törvény (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) alapján ma Magyarországon termőföld tulajdonjogát – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag belföldi természetes személyek (ide sorolja a törvény a tagállami állampolgárokat is) szerezhetik meg. A törvény célzott szándéka egyértelműen az, hogy a földtulajdon a valóságban is termelést folytató földművesekhez kerüljön, kizárva ezzel a befektetési célú földvásárlásokat.
A földforga...
Akár beismerjük, akár nem, a legtöbb ember legelső gondolata az, ha egy papírpénzt lát heverni az utca kövén: vajon figyelnek? Eltehetem észrevétlenül? Biztos vagyok benne, hogy sok esetben el is teszik, mihelyst meglátják.
Ezzel azonban hibát követnek el!
Talán kevesen tudják, de kidolgozott jogi procedúrája van a talált tárgyakkal történő rendelkezésnek. Ezt a folyamatot ismertetem röviden ebben a bejegyzésben. A döntést aztán úgyis a találó hozza meg!
A Polgári Törvénykönyvről szó...
Nem gyakori, de előfordul, hogy egy ingatlan-adásvételi szerződés a felek közös akarata alapján azt követően kerül felbontásra, hogy az már teljesült, a vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert, nota bene még a visszterhes vagyonátruházási illeték is megfizetésre került.
Az evidens a Polgári Törvénykönyv alkalmazandó előírásai alapján, hogy a szerződés felbontása esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani (hangsúlyozandó, hogy nem minden típusú szerződést lehet f...
Nem minden ingatlan-adásvételnél fordul elő, hogy a vevő a teljes vételárat kicsengeti a szerződés aláírásakor. Sokan hitelt vesznek fel, vagy az ingatlanon valamilyen beruházást hajtanak még végre, tehát számos egyéb oka lehet annak, hogy a vételár a felek által meghatározott későbbi időpontban kerül megfizetésre.
Ilyen esetekben a tulajdonos külön okiratba foglalt bejegyzési engedéllyel adja hozzájárulását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, amit mindaddig nem a...
Hazánkban a föld tulajdonjogának átruházását, illetve megszerzését a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: földforgalmi törvény) rendelkezései határozzák meg. Ha a földforgalmi törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. Érdekességképpen említenénk meg itt, hogy a föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására...
Cikkünk első részében az előszerződés intézményét és annak legfőbb jellemzőit vettük górcső alá. A második epizódban felhívtuk a lakást vásárolni szándékozók figyelmét arra, hogy legyenek résen a beruházóval kötött adásvételi szerződés tartalmát illetően.
Az új építésű lakásokkal foglalkozó sorozatunk harmadik és egyben utolsó részében pedig a lakásvásárláshoz kapcsolódó illetékfizetési szabályokba szeretnénk egy kis betekintést adni.
Egy lakás vásárlásakor mind a vevő, mind az eladó ol...
Először is tisztázzuk, hogy mit is jelent valójában a fogalom! A zsebszerződés a köznyelvben használt kifejezés, amely alatt értendő minden olyan szerződés, egyéb jogügylet, amelyet termőföldre vonatkozóan, jogszabályba ütközően, illetve a hatályos tulajdonszerzési tilalom, korlát kijátszása érdekében, jogszabály megkerülésével kötöttek meg. A zsebszerződések közös vonása, hogy a céljuk tiltott.
A zsebszerződések visszaszorítását a jogalkotó a földforgalmi törvény módosításával kívánta orv...