Mi van akkor, ha az ingatlan közös tulajdonban van, és a másik (többi) tulajdonostárs az ingatlan felé sem néz évek óta? Van-e lehetőségem arra, hogy ebben az esetben az ő tulajdoni illetőségét elbirtokoljam? A bírói gyakorlat a kérdésben egységes álláspontot képvisel, továbbá az új 2013. évi V. törvény (Ptk.) is kifejezett rendelkezést tartalmaz az elbirtoklást szabályozó rendelkezések között. Minden további értekezést megelőzve röviden vegyük sorra az elbirtoklást és annak törvényi fe...
A társasházi közös költség fizetési hajlandóság és a társasházak eladósodása egy állandósult probléma, a nem fizető tulajdonostársakon sokszor nehéz vagy szinte lehetetlen bármit is behajtani. Kézenfekvő megoldás a társasház részére: a nem fizető eladó helyett vevőtől követelni a külön tulajdont (lakás, üzlethelyiség, tároló) terhelő közös költség-tartozást. Vevői szemszögből nézve: a társasház követelheti-e a vevőtől az eladó által felhalmozott tartozást? Van egy jó és egy rossz hír...
2018-tól új időszámítás veszi kezdetét a közigazgatási eljárásokban, hiszen január 1-én hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (Ákr.), amely számos változást hozott magával a korábbi szabályozáshoz képest. Csak, hogy néhány változást említsünk, újdonságként köszönthetjük az ún. egyablakos eljárást, amelyben egy „fő” hatóság jár el az ügyünkben, vagy éppen a közigazgatási határozatokkal szembeni közvetlen bírói jogorvoslat intézményét, ami lehető...
2 fél 1 szerződés 1 ingatlan Sok rendelkezés (több kétértelmű) Kezdeti elégedettség Kézrázások 1 késedelem 1 felszólítás 1 újabb késedelem 1 elállás 1 elállás vitatása 2 adag harag 1 földhivatali megszüntető kérelem 1 újabb vitatás 2 peres fél 1 perfeljegyzés 1 el nem adható ingatlan 3 év per 1 ítélet 1 fellebbezés 1 hatályon kívül helyezés Újabb per 1 haláleset 1 félbeszakadás 1 hagyatéki ügyintézés 2 örökösödési vita...
Bombaként robbant a hír az országos sajtóban ez év elején, miszerint a Magyar Állam több mint 80.000 világörökségi területen fekvő ingatlanra szerzett elővásárlási jogot. A kérdéssel mi is foglalkoztunk korábban ebben a bejegyzésben. Érdemesnek tartom a témát arra, hogy kicsit bővebben boncolgassuk, hiszen sokan nem tudják, hány féle, már korábban hatályba lépett jogszabály alapján illeti meg elővásárlási jog a Magyar Államot, ide nem értve a múltkori cikkben már kivesézett világörökségi t...
Manapság magas jövedelemre lehet szert tenni, ha „albérletbe” adjuk lakásunkat. Igaz ez különösen Budapestre, ugyanis fővárosunkban óriási keletje van a hosszú és rövid távú ingatlan-bérbeadásoknak. A bérleti díjból származó bevétel adóköteles jövedelemnek minősül, azonban a hosszú távú bérleti szerződések esetén 2018-tól jelentős mértékben csökkentek az adóterhek. A hosszú távú lakáskiadás alatt a tartósabb jellegű, hagyományos bérbeadást, míg a rövid távú lakáskiadás alatt leginkább a la...
Az ingatlan megvásárlásának számos buktatója van, de van egy olyan, ami akár az adásvételt követő több év elteltével is megkeserítheti a figyelmetlen vevő életét – ez a helyzet ugyanis, ha az eladó, a megegyezés ellenére nem tehermentesíti a zálogjoggal terhelt ingatlant. Adásvételi szerződés megkötése esetén mindig előzetesen ellenőrizni kell a tulajdoni lapot, és amennyiben zálogjog szerepel az ingatlanon, azt a tulajdonjog átszállása előtt onnan töröltetni kell. Ez még az eladó felelőss...
Egy korábbi cikkemben kifejtettem az előszerződés legáltalánosabb jellemzőit, ezért most egy kicsit speciálisabb részére fókuszálnék a kérdéskörnek. Mi történik akkor, ha előszerződést kötöttünk, megkaptuk a foglalót, és ahelyett, hogy hátradőlve várnánk a (vég)szerződés megkötését, a vevőnk váratlanul meghal? Köt-e bárkit ezután az előszerződés? Mi a sorsa az előszerződés megkötésével egyidejűleg átadott foglalónak? Nos, amellett, hogy ez nem feltétlenül mindennapos eset, könnyen megtö...