A hazai piacon egyre több magánszemély vagy cég vásárol olyan lakást, üzlethelyiséget vagy egyéb kereskedelmi célú ingatlant, amelyet nem saját használatra, hanem – hosszútávú befektetés céljából – hasznosítás végett szerez meg. Ügyfeleink körében is jól látszik, hogy egyre többen szereznek meg olyan ingatlanokat, amelyeket bérbe kívánnak adni. A bérlemény bérbeadása során ügyfeleink gyakran fordulnak hozzánk segítségért a bérleti szerződés elkészítése és megszövegezése, illetve a bérleti ...
Ahogyan azt az előző cikkben előrevetítettük, jelen bejegyzésben a vezetékjog alapításával kapcsolatos kisajátítás, valamint kártalanítás témakörébe kívánunk betekintést nyújtani. A korábbi bejegyzésben megállapítást nyert, hogy a vezetékjog mint használati jog a hálózati engedélyesnek rendkívül széles jogosítványokat biztosít a tulajdonos jogainak rovására, amely könnyen a vezetékjoggal terhelt ingatlan forgalmi értékének csökkenését okozhatja, emellett pedig az ingatlan használatával öss...
Gyakran találkozunk a lakásbérleti hirdetések között azzal a címmel, hogy „kiadó albérlet”, de ez a legtöbb esetben téves megnevezés. A köznyelvben összemosódott a bérlet és az albérlet kifejezés, ezeket sok esetben szinonimaként használjuk, azonban a két fogalom között lényegi különbség van. Az alapvető eltérés pedig a következő. Bérlet esetén a bérbeadó az ingatlan tulajdonosa, aki bérleti szerződést köt a bérlővel, ezzel jön létre bérleti jogviszony a két személy között. Albérlet ese...
Aki az elmúlt években akár ingatlanadásvételi, akár más, ingatlannal kapcsolatos eljárás során találkozott tulajdoni lappal, bizonyosan feltűnt, hogy a tulajdoni lap III. része, vagyis a teherlap vezetékjoggal kapcsolatos bejegyzést tartalmaz. Sok esetben a tulajdonosok csak az ingatlanügyi hatóságok határozatából, az ingatlan tulajdoni lapjáról ismerhetik meg az ingatlanukat terhelő bejegyzést, holott valójában az már csak a bejegyzési eljárás legutolsó fázisát jelenti, azaz a vezetékjogo...
A földhivatali okiratok benyújtására vonatkozóan alapvető követelmény, miszerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. Végeredményben ez nem egy teljesíthetetlen követelmény, valamint ez a jogszabályi elvárás találkozik az érdekeinkkel is. Hiszen ki ne szeretné minél hamarabb biztonságban tudni a jogi helyzetét? A földhivatali szélj...
Ingatlanalap, szabályozott ingatlanbefektetési társaság, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság, ingatlanforgalmazó, ingatlanközvetítő – olyan fogalmak, amelyek az ingatlanügyletekkel kapcsolatos híradásokban rendszeresen előfordulnak; így érdemes tisztázni, hogy valójában milyen intézményeket is jelentenek ezek. Az ingatlanalap, más típusú alapokhoz (értékpapír-, kockázati tőke- vagy magántőkealap) hasonlóan, egy önálló jogi személyiségű kollektív befektetési forma, amelynek törvé...
Önkormányzati ingatlan megvásárlásakor széles körben ismert tény – vagy mondhatnám azt is, hogy nehézség –, hogy a Magyar Államot és – amennyiben az eladó fővárosi kerületi önkormányzat – a fővárosi önkormányzatot nyilatkoztatni kell az őket megillető, jogszabályon alapuló elővásárlási jogról. Az önkormányzatokat egymással szemben megillető elővásárlási jog az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényen alapul. A proc...
A társasházak életére és a közös képviselők működésére közvetlen hatással lesz 2019. január 1. napja után a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény új, IV/A. fejezetében meghatározott új jogintézmény, a Társasházi Tisztségviselők Nyilvántartása. Ennek a nyilvántartásnak az lesz a célja, hogy a társasházi közösségek ügyintézését ellátó tisztségviselők (a közös képviselők vagy az intézőbizottságok elnökei) adatai országos, nyilvános, elektronikus nyilvántartásban kerüljenek rögzítésr...