A kisajátítás jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogát kivételes és közérdekű célból megszerezhesse.  Világos, hogy a kisajátítás szabályozása akkor felel meg az Alaptörvény és az Európai Emberi Jogi Egyezmény követelményeinek, ha a szabályozás áttekinthető és egyértelmű, továbbá ha a kisajátítás fejében járó kártalanítás azonnali, feltétlen és teljes. Ez...
Elsősorban tisztázzuk mi is az a haszonbérleti szerződés: a haszonbérleti szerződés megkötése esetén a haszonbérlő jogosulttá válik arra, hogy időlegesen használhassa, hasznosíthassa a hasznot hajtó dolgot (a gyakorlatban a legtöbbször termőföld használatát, hasznosítását jelenti), és ezért cserébe haszonbért fizet.   A termőföld – mint véges hasznot hozó érték – hasznosítása főszabály szerint kötelező, és csak kivételes esetben van arra lehetőség, hogy azt ne műveljék. Kiemelt gyakorlati j...
A tulajdonostársak egyik legfontosabb kötelezettsége a társasházban a közös költség megfizetése, mely kötelezettség a társasházi törvény (a továbbiakban: Tht.) 24. § (1) bekezdésének rendelkezésein alapul. Annak érdekében, hogy fizetési kötelezettségüknek a tulajdonostársak határidőben eleget tegyenek, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a társasházközösség a nem fizető tulajdonostárs külön tulajdonát jelzálogjoggal megterhelje. A Tht. szerinti zálogjogra a törvényben nem szabályo...
Előfordulhat olyan eset, amikor a termőföld művelési ágában változás következik be. Ebben az esetben a föld tulajdonosa a változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles azt bejelenteni a földhivatalnak. De mi is az a művelési ág, és mikor beszélhetünk a megváltozásáról? A tulajdoni lapon a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet – a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően – szántó, rét, legelő, sz...
A Kúria a Pfv.VI.20.087/2020/10. számú eseti döntésében azzal a gyakori esettel foglalkozott, amikor a társasház alapító okiratában a tulajdonosok kikötötték egymás ingatlanai tekintetében az elővásárlási jogot, azonban ennek bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásban valamilyen okból elmaradt. A konkrét ügyben eljáró ügyvéd az okiratszerkesztés során beszerezte az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan tulajdoni lapját, és megkérte a szerződő feleket, hogy adják át részére a hatályos társasházi...
A Parlament 2021. május 26. napján elfogadta az új ingatlan-nyilvántartási törvényt, amely az előzetes számítás szerint 2023. február 1-jén lép majd hatályba. Kiemelt jelentősége van annak, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás megfelelő módon működjön, hiszen az országosan megközelítőleg 18 millió ingatlan, s ebből megközelítőleg 4,5 millió lakóingatlan helyrajzi számát tartalmazó regiszter az állampolgárok mindennapi életének és a gazdaság működésének egyik meghatározó tényezője. Ez...
Ahogy azt a korábbi cikkünkben fejtegettük, a két Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK) foglalkozó rendeletet a Kormány módosította a 686/2020. (XII. 29.) Korm. rendelettel. Ennek következtében több újdonság is napvilágra került, többek között változtak a tetőtér-beépítésre vonatkozó feltételek. Fontos rögzíteni, hogy 2021. január 1-je előtt is elérhető volt az állami támogatás tetőtér-beépítésre, ezt azonban csak akkor lehetett igénybe venni, ha a tetőtérben több önálló (!) lakás k...
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015. július 1. óta igényelhető lakáscélú támogatás, melynek célja, hogy a családok könnyebben jussanak ingatlanhoz. A támogatás igénybe vehető új és használt lakás vásárlásához, valamint építéshez és bővítéshez is. A kedvezmény két részből tevődik össze: i) a vissza nem térítendő állami támogatásból és ii) a kedvezményes kamatozású jelzáloghitelből (ún. „CSOK hitel”). A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcs...