Talán köztudomású ténynek tekinthető, hogy a házastársaknak az egymás közti ajándékozása mentes az ajándékozási illeték alól. Na, igen ám, de hogyan alakul az illeték a bejegyzett élettársak közötti ajándékozás esetében? Amennyiben a kedves Olvasó logikusan végiggondolja a fenti kérdést, úgy talán arra a következtetésre jut, hogy a bejegyzett élettársakat szintén megilleti a fenti illetékmentesség. És amennyiben a kedves Olvasó így gondolkodik, akkor azt kell, hogy mondjuk: igaza van. J...
A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban, míg a második részben a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintettük át. Cikksorozatunk harmadik részében a más célú hasznosítás iránti kérelem és eljárás szabályozását vesszük át. Mindenekelőtt azt fontos tisztázni – habár erre már utaltunk cikkünk első részébe...
A Kormány előterjesztése nyomán a termőföldek és az erdők átlátható tulajdonosi rendszerének, és az optimális birtokszerkezet kialakítása érdekében az Országgyűlés 2020. július 3-án elfogadta a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényt. A 2021. január 1. napján hatálya lépő törvény célja a magyar agrárium fejlődésének egyik legnagyobb gátját képező osztatlan közös föl...
Érdekes, de nem ritka eset, ha egy ingatlant az elhunyt szüleik örökösei már sok-sok éve, jóhiszeműen sajátjukként használnak, de a hagyatéki eljárás során derül ki, hogy az az ingatlan-nyilvántartás szerint nem is képezi tulajdonukat, hanem még egy korábbi tulajdonos szerepel a közhiteles adatbázisban. Ennek oka leggyakrabban az, hogy korábban elmaradt egy, az ingatlanra vonatkozó tranzakció, általában adásvétel bejelentése, a tulajdonjog bejegyzése, bár az ügylet teljes mértékben lezajlo...
Korábbi blogcikksorozatunkban részletesen foglalkoztunk a társasházak tetőtér-beépítésével kapcsolatos jogi elemzéssel. Jelen cikkben ennek (és tulajdonképpen bármely közös tulajdonú rész értékesítésének) személyijövedelemadó-vonzatát vizsgáljuk. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) kétféle módszert ismer arra vonatkozóan, hogy közös tulajdonú ingatlanrész értékesítésekor miként kell az adót számolni. Az egyik módszer (egyben kvázi főszabály) szerint az...
A Kúria 2020. február 17. napján született 1/2020. Polgári jogegységi határozatában a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld eladása esetén alkalmazandó elővásárlási jog témáját elemezte. Ezen belül is specifikusan az elővásárlási jog megsértéséből fakadó igény érvényesítését vizsgálta. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a tvovábbiakban: Mefftv.) alapján a hatósági termőföld-átruházások kapcsán az elővásárlási jog gyakorlására a Polgári Törvénykön...
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezésére 2019-ben megalakult Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) 2020. januárjában tette közzé a lakás- és kereskedelmi ingatlanpiaccal kapcsolatos előrejelzéseit, javaslatait. Az általuk kidolgozott tanulmány négy fontos célt jelöl ki a fejlődés irányának. Az első az új építésű lakások számának növelése, a második a mindenki számára elérhető lakhatás biztosítása a vállalkozói bérlakás szektor kialakításával, a harmadik a kereskedelmi ingatlan...
2020.február 1-jén lép hatályba az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény azon módosítása, amely alapján már visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a jövőben a belterületbe vont ingatlan és a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása. Ezen esetekben a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke igen magas, 90%-os mértéket állapít meg a törvény. A törvényalkotónak a módosítás kapcsán deklarált célja, hogy visszaszorítsa az olyan...