Folytatva a korábbi blogbejegyzésekben (Mit érdemel az a bűnös…?, Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben…, A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció) megkezdett ismertető sorozatot a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, jelen cikk témája a hulladékgazdálkodási bírság, a gazdasági szereplők számára talán legfájdalmasabb szankció. A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) csak érintőlegesen, mintegy k...
Egy korábbi blogbejegyzésben (Mit érdemel az a bűnös…? Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről) részletesen foglalkoztam a hulladékgazdálkodási szabálysértések során a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) alapján alkalmazható szankciókkal. A jelen cikk témája kiemelten egy szankció, jelesül a zár alá vétel vizsgálata. A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételhez, illetve a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy minősítési engedélyhez kö...
Korábbi blogbejegyzésekben érintőlegesen már foglalkoztam az ingatlanhasználókkal szemben alkalmazható hulladékgazdálkodási szankciókkal, érdemes azonban legalább keretjelleggel áttekinteni a teljes szankciórendszert. Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapelvként rögzíti a szennyező fizet elvét, mely szerint a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdá...
Nem is gondolnánk, hogy mindennapi életünk során milyen gyakran találkozunk veszélyes hulladékkal. Ide tartoznak ugyanis pl. az elemek, a festékek, a gyógyszerek, a használt olajok, de a körömlakklemosók is. Látszólag ezek ártalmatlan dolgok vagy anyagok, de tárolásuk nem ajánlott, hatásuk káros, megszabadulni tőlük pedig – ha szabályosan akarunk eljárni – nem mindig egyszerű. Mindenekelőtt érdemes tisztázni a veszélyes hulladék fogalmát. Veszélyes hulladéknak számít a hulladéktörvén...
A korábbi blogbejegyzésekben több alkalommal is foglalkoztunk a talaj, föld hulladékstátuszával, illetve annak hiányával, valamint az ezzel kapcsolatos hatósági állásponttal. Némileg ehhez kapcsolódóan érdemes megvizsgálni azokat a feltételeket is, amelyeknek egy adott, valóban hulladék anyag esetében érvényesülniük kell ahhoz, hogy kikerüljön a hulladékkörből. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) viszonylagos részletességgel meghatározza ezeket a feltételeket...
Előfordulhat, hogy a külszíni bányászat során végzett kitermelés eredményeként visszamaradt tájsebek feltöltése, rekultivációja során az érintett bányában nem áll rendelkezésre elegendő töltőanyag a tevékenység megfelelő elvégzéséhez. Magától értetődő lenne, hogy ebben az esetben a bányavállalkozó egy másik bányájában felhalmozódott meddő anyagot használjon fel a bezárás előtt álló bánya rekultivációjához. Megtehető-e ez minden további nélkül, hiszen a bányavállalkozó saját tulajdonában...
Sok esetben gondot okozhat a külszíni bányászat vagy egyéb tevékenység során végzett kitermelés eredményeként visszamaradt tájsebek feltöltése, helyreállítása. A rekultiváció keretében jellemzően inert, nem hulladéknak minősülő anyagot használnak fel, ami gyakran nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben a kívánt célra, s ez jelentősen növeli a megoldandó problémákat és a felmerülő költségeket. Talán kevésbé van benne a köztudatban, de erre a tevékenységre megfelelő feltételekkel hull...
Evidenciának tűnik mindenki számára az, hogy a hulladékot, vagy az annak minősített anyagot, tárgyakat kidobjuk a szemétbe, mégsem haszontalan, különösen a nem magánszemély ingatlanhasználók részére áttekinteni, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) milyen konkrét kötelezettségeket fogalmaz meg. Kezdjük rögtön az ingatlanhasználó fogalmával, ami kellőképpen tág talán éppen azért, mert maga a használat polgári jogi értelemben is több jogcímen megvalósulhat. ...