A nem hasznosítható hulladékot a hulladéktörvényben előírt, környezetkímélő módon ártalmatlanítani kell. A hangsúly természetesen a környezetkímélő módon van, hiszen fontos követelmény, hogy ha a hulladékképződést nem sikerül megelőzni, és az újrahasználat, valamint a hasznosítás sem biztosított, a keletkező hulladék ártalmatlanításával szükségtelenül és túlzottan ne terheljük a környezetet. Ártalmatlanítás alatt értünk minden olyan kezelési műveletet, amely nem hasznosítás. A művele...
A hulladék hasznosítása nem kizárólag hulladékgazdálkodási tevékenységként, de célként és alapelvi szinten is megjelenik a hulladéktörvényben. A hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítását ugyanis preambulumi szinten tartalmazza a jogszabály. A lényeg az anyagában történő hasznosításon van, ami magában foglal bármilyen hasznosítási műveletet az energetikai hasznosítás kivételével. Hasznosításnak minősül minden kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulla...
A hulladékgazdálkodási témájú blogcikksorozat harmadik részében egy különösen fontos tevékenységet, a hulladékszállítást ismertetjük. A szállítás definíciója végtelenül egyszerű: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása. Ebből következik, hogy ha a hulladék mozgatása telephelyen belül történik – még ha erre szállítójárművel is kerül sor –, az nem minősül hulladékszállításnak. A korábbi cikkek alapján magától értetődő, hogy hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy ...
Folytatva az előző hulladékgazdálkodási témájú blogcikkben indított sorozatot, a jelen bejegyzésben további hulladékgazdálkodási tevékenységeket, a kereskedelmet és a közvetítést kívánjuk bemutatni. Fontos megjegyezni, hogy a kereskedelem és a közvetítés új fogalomként és tevékenységként került be a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvénybe (a továbbiakban: Ht.). Érdekes, hogy a Ht. nem a tevékenység, hanem a tevékenységet végzés oldaláról közelíti meg a vonatkozó fogalma...
Korábbi sorozatunkban a hulladékgazdálkodási szankciórendszer került bemutatásra, mostantól pedig néhány blogbejegyzésen keresztül az egyes hulladékgazdálkodási tevékenységekről ejtünk néhány szót. Az első bejegyzés témája a gyűjtés. A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) a gyűjtés és az elkülönített gyűjtés fogalmát is tartalmazza. A gyűjtés a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából; a gyűjtés magában f...
A hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk utolsó fejezetéhez érve, ígéretünkhöz híven bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság megállapítási és számítási módját a korábban már hivatkozott és irányadó 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján. A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani. Az alapbírságot a legmagasabb mértékben kell megállapítani abban az esetben, ha visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy ugyanazon jogsértés...
Hulladékgazdálkodási szankciókat bemutató sorozatunk (Mit érdemel az a bűnös…? Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben… A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció, A végső megoldás, bírság!?) következő fejezeteként a jelen blogbejegyzésben bemutatjuk a hulladékgazdálkodási bírság egyes jellemző típusait és azok mértékét. Amint azt korábban is jeleztük, a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) keretjellegg...
Folytatva a korábbi blogbejegyzésekben (Mit érdemel az a bűnös…?, Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben…, A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció) megkezdett ismertető sorozatot a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, jelen cikk témája a hulladékgazdálkodási bírság, a gazdasági szereplők számára talán legfájdalmasabb szankció. A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) csak érintőlegesen, mintegy k...