Hajlamosak vagyunk azt állítani, hogy az inert hulladék olyan, mint Columbo felesége: mindenki beszél róla, de még senki sem látta. Nos, a helyzet ennél azért jobb, csak a megfelelő helyen kell keresni a megfelelő terminus technicust. Ha ugyanis a hulladéktörvényt, vagy a hulladékjegyzéket (http://hulladekok.hu) hívjuk segítségül, valóban nem találjuk benne az inert hulladék definícióját, így könnyen rávághatjuk, hogy olyan, hogy inert hulladék nem is létezik, csak így került be a közbe...
Bár kétségtelen, hogy nem tekinthető bányászati alaptevékenységnek, a bányászati hulladék kezelésére vonatkozó, sokszor „nemszeretem” előírások megszegése kellemetlen meglepetéseket okozhat. Az ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése során keletkező hulladékok kezelése bányászati tevékenységnek minősül. Bányászati hulladékkezelésnek minősül az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék – ide nem értve a nem közvetlenül ezen tevéken...
Egy korábbi blog-cikkben, melynek témája a környezetszennyezés joghatásainak vizsgálata volt felszámolási eljárás esetén (http://jogado.hu/kornyezetszennyezes-az-adofizetok-zsebebol-rendezve/) arra a konklúzióra jutottunk, hogy végső esetben a központi költségvetést, és így az adófizetők zsebét terhelheti a környezeti károk megtérítése, amennyiben az másra át nem hárítható, illetőleg a károk okozója ismeretlen, vagy a károkozásért való felelőssége nem érvényesíthető Természetesen mint oly ...
Egy korábbi blogbejegyzésben (Hoppon marad-e a jogkövető egyszeri hulladékhasznosító?) azt a kérdést vettük górcső alá, hogy jogszerűen járt-e el a környezetvédelmi hatóság abban az esetben, amikor a kérelemre indult eljárást megszüntette arra való hivatkozással, hogy a kérelmező hulladékhasznosító már meglévő szállítási, kereskedői és közvetítői engedélye alapján – mivel abban a kereskedelem kifejezés szerepel – végezhető hulladékgyűjtési tevékenység. Nos, örömmel jelentem, hogy a bíróság...
A magyar nyelv szépsége és azon sajátossága, hogy ugyanúgy a föld szót használja a bolygóra és arra a területre, amit megművelünk indított a címadásra, részben segítségül hívva Galilei híres mondását. Egy korábbi blog bejegyzés (Hogy csinál a hatóság hulladékot abból, ami nem az?) tárgya annak a kérdésnek a vizsgálata volt, hogy a környezetvédelmi hatóság egy beruházással kapcsolatos építkezés során az ingatlanról jogerős építési engedély alapján kitermelt, és igazoltan szennyeződésmentes ...
Veszélyes tendencia alakulhat ki, amennyiben egy, a környezetvédelmi hatóság által bányászati kártalanítással kapcsolatos ügyben képviselt álláspont átmenne a bíróság törvényességi szűrőjén. A jelen cikk alapját és apropóját képező ügyben a bányavállalkozó nem kapott egy már meglévő bányatelek bányászati tevékenységgel még nem érintett részére működési engedélyt mondván, hogy a kérelemmel érintett területek Natura 2000 területnek minősülnek. Azon túlmenően, hogy a hatóság az engedélyt n...
Korábban két blogbejegyzésben is foglalkoztunk azzal a témával, amikor a hatóság, a hulladéktörvényben található hulladékfogalmat sajátságosan értelmezve és alkalmazva, hulladéknak kívánt minősíteni olyan anyagokat, melyektől azok birtokosa vagy nem kívánt megválni, vagy nem hulladékként kívánt megválni. A jelen cikkben egy újabb olyan jelenségre kívánjuk ráirányítani a figyelmet, ami szintén erősítheti a jogbizonytalanságot a hulladékgazdálkodás terén. Esetünkben egy vállalkozás nem ve...
Téved, aki azt hiszi, hogy ha a cége fizetésképtelenné válik, és felszámolás alá kerül, akkor a lovak közzé lehet dobni a gyeplőt, és nem kell gondot fordítani a környezetvédelemre. A Csődtörvény ugyanis számos konkrét előírást tartalmaz arra nézve, hogy milyen, a környezet védelmét és a környezetszennyezés elkerülését célzó intézkedést kell tenni. Kezdődik azzal, hogy a bíróság a felszámolás elrendeléséről a környezetvédelmi hatóságot hivatalból értesíti. Ezen túlmenően a felszámolá...