A GDPR előírásainak általános bevezetése és alkalmazása forradalmasította az adatkezelést, adatvédelmet, valamint az ezzel kapcsolatos szabályozást. Az adatkezelés és az adatvédelem része lett a mindennapjainknak, és ez alól természetszerűleg a hulladékgazdálkodás sem kivétel.
Mivel a hulladékképződés és az illegális hulladéklerakás megelőzése fontos és dedikált célkitűzés, az ezzel óhatatlanul fellépő adatkezelést is szabályozni szükséges.
A hulladéktörvény adatkezelési rendelkezései alkal...
Kategória: Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
Számos, korábban ismertetett újítás mellett a hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. Jelen blogcikkben a biztosítéki rendszer alapvető szabályait ismertetjük.
A biztosíték típusai jellemzően: a pénzügyi biztosíték, a céltartalék és a biztosítás.
1. A pénzügyi biztosíték
A hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – nem tartozik ebbe a körbe a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó –...
Az év végi szünet után folytatódik a hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk.
Köztudott, hogy az illegális hulladéklerakás jelentős probléma, amelynek megoldása és megelőzése érdekében az államnak, és minden hulladékgazdálkodási szereplőnek jelentős erőfeszítéseket kell tenni.
A hulladéktörvény módosítása is szem előtt tartja ezt a szempontot, és törekszik a megelőzés magasabb szintre emelésére, ezért megállapította a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc nyomonkövethető...
A hulladékgazdálkodás piaci szereplői számára mindig lényeges, hogy ismerjék a tevékenységre vonatkozó eljárásjogi szabályokat, előírásokat. Mint oly sok más területen, itt is kiemelt fontosságú ezek betartása, alkalmazása, ezért érdemes röviden áttekinteni a módosításokat.
A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban
(i) a hiánypótlási felhívás teljesítésének határideje legfeljebb 15 nap lehet,
(ii) a hulladékgazdálkodási bírság kivételével – mely adók módjára behajtható köztartozás – a vég...
A hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk egy korábbi részében [Módosítások a hulladéktörvényben (fogalmak) II.] már érintettük a kiterjesztett gyártói felelősség kérdését, de érdemes kicsit bővebben is bemutatni ezt az új jogintézményt.
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer intézkedések együttese, összessége, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulla...
Némi szünet után jelen blogbejegyzéssel folytatódik a hulladéktörvény – most már nem is olyan fiatal – lényegesebb módosításainak bemutatása.
Minden jogi norma esetében, amely magatartási, cselekvési elvárásokat fogalmaz meg, vagy éppenséggel valamilyen magatartástól való tartózkodást vár el a hatálya alá tartozó személyekkel szemben – mely személyi hatály a hulladéktörvény esetében meglehetősen széles körű –, lényeges kérdés, hogy milyen módon és elsősorban milyen szankciórendszerrel kívánj...
Cikksorozatunk legutóbbi részében a hulladékbirtokosok megnövekedett kötelezettségeit tekintettük át. Ehhez kapcsolódóan érdemes azt is górcső alá venni, hogy miként módosultak – és nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy szigorodtak – a jogellenes hulladékelhelyezés jogkövetkezményei a jelenleg hatályos szabályozás szerint.
A hulladéktól továbbra is csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni.
Az ingatlan tulajdonosát immár felelősség ter...
A hulladékbirtokosnak, mint leginkább érintettnek, eddig is jelentős kötelezettségei voltak a birtokában lévő hulladékkal kapcsolatosan, de a módosított hulladéktörvény igyekszik ezeket tovább konkretizálni, pontosítani.
Új és fontos szabály – vélhetően az ingatlanokon belül felhalmozott hulladékok mennyiségének csökkentőse érdekében –, hogy természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3, kétséget kizáróan az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási köz...