Egy tökéletes világban a hitelező vagy egyéb jogosult adóssal szemben fennálló követelése és a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás költségei maradéktalanul megtérülnek. A valóságban azonban többségben vannak az olyan követelések, amelyek nem teljesen vagy egyáltalán nem térülnek meg, a meg nem térült rész pedig a „levegőben lógva várja”, hogy elévüljön. Mikor behajthatatlan egy követelés? A követelés behajthatatlanságát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény definiálja...
A köznyelvben gyakran használt garancia kifejezés hallatán általában a jótállás intézménye jut eszünkbe, mellyel egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, most azonban a Polgári Törvénykönyvben fellelhető garanciát vesszük górcső alá. Mi is az a garanciaszerződés? A Ptk. meghatározása szerint a garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén köteles a jogosultna...
A zálogjoggal terhelt vagyontárgy elidegenítése megnehezíti a hitelezők számára a követelésük érvényesítését, ezt felismerve azonban a jogalkotás és a jogalkalmazás is újabb megoldásokat kínál a hitelezőket kijátszó adósok kijátszására. A zálogjog mint biztosíték A bankok a hitelezés során előszeretettel kérnek valamilyen biztosítékot a leendő adósoktól annak érdekében, hogy ezzel bebiztosítsák a kihelyezett hitelük megtérülését arra az esetre, ha az adós az esedékes tartozását nem fize...
Jelen cikkünkben a hazai adóvégrehajtásra vonatkozó jelenlegi szabályokat foglaljuk röviden össze, valamint ismertetünk pár fontosabb változást is a 2018. évi módosításokból. A Nemzeti Adó- és Vámhatóság által kezdeményezett végrehajtási eljárásban elsődlegesen az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényre (a továbbiakban: Avt.) kell figyelemmel lenni. 2018-tól a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (a továbbiakban: NAV) már nem csupán az adóvégreh...
Egy felszámolás alá került cég vagyonában nemcsak kézzel fogható ingó vagy ingatlan vagyontárgy lehet. Számos esetben előfordul, hogy a társaság vagyonában különböző jogcímeken fennálló követelések is találhatók. A csődtörvény alapján a felszámoló kötelessége, hogy a felszámolási eljárás során az adós követeléseit behajtsa, igényeit érvényesítse és vagyontárgyait értékesítse. A behajtott összegek, illetve az értékesített vagyontárgyak ellenértéke a hitelezők között felosztásra kerül. Előfo...
Biztos sokan kerültek már olyan helyzetbe, amikor valamilyen szerződés alapján fizetendő összeget nem az követelte rajtuk, akivel szerződést kötöttek. A közösségi médiában egyre gyakrabban jelennek meg olyan felhívások, melyek arra buzdítanak, hogy az ilyen és ehhez hasonló felszólításokat hagyják figyelmen kívül, egy fillért se fizessenek ezeknek a szélhámosoknak. Valóban ennyi lenne az egész? Nézzük, miről is van szó valójában! Mi is az az engedményezés? A Polgári Törvénykönyv lehetős...
Legtöbbünk számára ismerős szituáció az, amikor valamilyen tartozást meg kell fizetnünk a jogosult részére. Nem kell egyből valami „vad dologra” gondolni, egy banki kölcsön, egy autó törlesztőrészlete is ilyen tartozás lehet. De természetesen a kevésbé jó szájízű tartozások is ide tartoznak, mint például egy felmondott hitel, amit velünk szemben érvényesítenek vagy egy követeléskezelőnek átadott, netán eladott összeg stb. A pénzvisszafizetéssel (avagy a pénz megfizetésével) kapcsolatban az...
A hitelező, amennyiben az adós gazdasági társaság fizetésképtelen, felszámolási eljárást indíthat vele szemben, ahol a társaság vagyontárgyai értékesítésre kerülnek, amelyek értékéből a hitelezők követelései részben vagy egészben megtérülhetnek. Bevett gyakorlat azonban, hogy ezzel egyidejűleg a kezessel szemben végrehajtási eljárást indítanak, ahol a végrehajtás szabályai szerint szintén megtérülhet a követelés. E gyakorlattal kapcsolatban gyakran merül fel a kezesek részéről a kifogás, misz...