Bizonyára mindenki hallott már az elévülés jogintézményéről. Az elévülés leegyszerűsítve az időmúlás jogkövetkezménye, vagyis ha valaki meghatározott időn belül – főszabály szerint ez 5 év, de mint mindig, itt is vannak kivételek – nem tesz semmilyen intézkedést a követelése érvényesítése érdekében, a követelés az időmúlás eredményeként bírósági úton érvényesíthetetlenné válik (ez önmagában nem jelenti azt, hogy az adós önként nem teljesítheti pl. a fizetési kötelezettségét, amit később az...
Megváltozott a lakhelye? Nem tett eleget bejelentési kötelezettségének? Előfordulhat, hogy Ön ellen is éppen egy végrehajtási eljárás folyik, mégsem tud róla. Nem ritka az eset, mikor az adós csak a végrehajtási eljárásban értesül arról, hogy ellene egyáltalán bármiféle eljárást kezdeményeztek, vagy a legmerészebb esetben még az sem volt előtte ismeretes, hogy egyáltalán tartozása áll fenn. Azonban ebben az esetben sincs veszve minden, ugyanis létezik egy jogintézmény, mellyel orvosolni tu...
A központi hitelinformációs rendszer (röviden „KHR”) a hazai pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények által közösen fenntartott információs rendszer és adatbázis. A KHR egy pozitív adóslista, amely a hitel- és hitel jellegű szerződéseket tartja nyilván, mind magánszemélyek, mind pedig cégek vonatkozásában és ezen túlmenően kezeli a szerződésekhez tartózó események, fizetési késedelmek, mulasztások, csalások, visszaélések adatait is. A KHR a korábban BAR-lista néven köztudatba került ny...
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény értelmében a felszámoló a felszámolás kezdetétől a felszámolás alatt álló társaság cégképviseletére jogosult személy és egyúttal a felszámolás során ő az a személy, aki felel azért, hogy a társaság vagyonát a hitelezők érdekeit szem előtt tartva értékesítse. Ennek keretében a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjétől nem csupán a tevékenységet lezáró mérleget veszi át, hanem többek közt a tá...
A bírósági igényérvényesítés folyamatának elsőként jelentkező, de az egyik legbosszantóbb akadályának számít a keresetlevél kézbesíthetetlensége, amely probléma sztenderd megoldásaként alkalmazott hirdetményi kézbesítés–ügygondnok kettős sajnos meglehetősen költséges és időigényes alternatívát kínál. De milyen lehetőségünk adódik még, amikor az adósunk „Ha nem tudom, nem fáj!” felkiáltás mellett tűzzel-vassal arra törekszik, hogy ellehetetlenítse a postai kézbesítés teljesítését? Sárkány e...
In medias res: Közjegyző felhívja a jogi képviselőt, hogy a Magyar Állam nyilvántartási számát adja meg. Közjegyző – visszautasítás terhével (!) – felhívja a jogi képviselőt, hogy a Társasház nyilvántartási számának rovatában tüntesse fel azt a szót, hogy „nincs”. Bíróság visszautasítja a kereseti kérelmet, mert a határozott kereseti kérelem annak végén van. Közjegyző visszautasítja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet (hiánypótlást és részletes megmagyarázást követően...
Mindannyian tudjuk, hogy ha a postás érkezésekor nem tartózkodunk otthon, akkor egy értesítést helyez el a postaládánkban. Ezt követően a posta 10 munkanapig megőrzi hivatalos küldeményünket, s ez idő alatt van lehetőségünk bemenni érte (és még egyszer újra kihozza a postás). Azonban, ha egyáltalán nem vesszük át a levelet, az visszaküldésre kerül a feladónak, „nem kereste” jelzéssel. Mi történik ez után? Sokszor találkozunk azzal a téves gondolattal és hivatkozással, hogy mivel nem vet...
Cikkünk első részében röviden szót ejtettünk a zálogjog kapcsán a törvényi szabályozás fő törekvéséről, a zálogjog megalapításáról és a zálogjogosult ún. kielégítési jogának megnyílásáról. Emellett általánosságban szóltunk arról, hogy a zálogjogosultnak milyen törvény adta lehetőségei vannak arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti. Tisztáztuk, hogy a jogosult kielégítési jogának gyakorlása bírósági végrehajtás útján és azon k...