Polgári jogviszony keretén belül vannak olyan esetek, amelyekért akkor is felelősséggel tartozhatunk, ha elsőre úgy tűnik, hogy felelősség minket az adott magatartásért nem terhel, hiszen magatartásunk nem tükröz egyértelműen szerződéses akaratot, és nem minősül kifejezetten tiltott magatartásnak, cselekménynek sem. Speciális szabálya a polgári jognak, az ún. biztatási kár (utaló magatartás) jogintézménye. A biztatási kárként elterjedt intézmény utaló magatartásként került nevesítésre,...
Akik valamilyen oldalon – végrehajtást kérő vagy adós – már részt vettek végrehajtási eljárásban, tudják, hogy itt is megesik, hogy „porszem kerül a gépezetbe”, ami elég sok bosszúságot tud okozni az érintett félnek, érdemes ezért az elejétől a végéig nyomon követni az eljárást, az esetleges szabálytalanságok esetén pedig megtámadni a sérelmet okozó intézkedést. De milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a végrehajtási szabálytalanságok orvoslására? Maga a végrehajtási eljárásról szóló ...
Aki hitelezőként már részt vett felszámolásban, az előtt ismert tény, hogy a felszámolási eljárásba bejelentkezett hitelezőket a felszámoló a Csődtv. 57. §-a alapján különböző kategóriákba sorolja, amely meghatározza a gazdálkodó szervezet vagyonából történő kielégítés sorrendjét. Sajnos sokak számára az a bizonyos „f” kategória a legismertebb, mely az egyéb követelésekre vonatkozik, és ami önmagában nem túl biztató besorolás. A gyakorlatban ugyanis jellemzően a szerződéses partnerek vagy bes...
Egy polgári peres eljárás megindításának több feltétele is van ugyan, de az egyik leglényegesebb feltétele az adott eljárás illetékének a megfizetése. A jogszabály alapján a polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Speciális esetben pedig a  polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény határozza meg az illeték számításának al...
Van. A bírósági végrehajtást végrehajtható okirattal kell elrendelni, amely az esetek nagy részében a bíróság illetve a közjegyző által kiállított végrehajtási lap vagy olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el. A végrehajtási záradékkal ellátott okiratok esetében fordulhat elő, hogy a végrehajtás elrendelését nem előzte meg a követelés érvényes fennállásának az érdemi elbírálása. Végrehajtási záradékkal látja el a bíróság például a községi, városi, fő...
Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert pert követően, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést. Elsődlegesen érdemes rögzítenünk, mi is az a fedezetelvonó ügylet, melyik szerződés...
Korábbi cikkemet azzal kezdtem, hogy széles körben ismert szabály szerint bizonyos jövedelmek, juttatások mentesek a végrehajtási eljárásban a behajtás alól. Kissé in medias res felütés volt ez a végrehajtási mentességek világába. Így a jelen cikkben részletesebben körüljárjuk a mentességek rendszerét. Avagy mik azok a dolgok, amiket nem vihet el, nem foglalhat le, nem tilthat le a végrehajtó pénzkövetelések behajtása esetén? Végrehajtásban a követeléseket alapvetően négy „forrásból” le...
Általánosságban elmondható, hogy nem feltétlenül könyvelhető el sikerként a pernyertesség, amikor a pervesztes fél vonakodik a jogerős ítéletben meghatározottak szerint a pénzfizetésre vonatkozó kötelezettségét teljesíteni. Így hiába a kedvező határozat, a jogosult mégsem jut hozzá a perben érvényesíteni kívánt és részére megítélt igényhez. Erre a nemkívánatos helyzetre megoldásul szolgálhat a végrehajtás jogintézménye, amely azonban hosszadalmas és nem kevés költséggel jár, amelyet a pern...