Jelen cikkünkben szeretnénk felhívni a figyelmet a pénzeszköz támogatás és a pénzkölcsön nyújtásából származó követelés elengedése közti adójogi különbségekre, valamint a velük együtt járó adminisztratív teendőkre.
Véglegesen átadott pénzeszköz/támogatás
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének 13. pontjának rendelkezése 2017. január 1-jével szigorodott, ugyanis támogatás, illetve véglegesen átadott pénzeszköz esetében már nem elegendő ...
Kategória: Követeléskezelés
Sok helyről hallhatjuk, hogy reneszánszát éli a váltó jogintézménye, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy valójában milyen felelősséggel kell számolniuk, ha kiállítanak egy váltót, vagy amikor váltókezességet vállalnak. A főként csak Jókai-regényekből ismert egyszerű papírdarab aláírását könnyen megbánhatja az ember, ugyanis komoly anyagi felelőssége lehet a váltó kiállítójának, a váltó birtokosának pedig igen egyszerű dolga van az érvényesítés során. Nézzük meg, pontosan mivel van dolgun...
A hétköznapi polgárok számára annak lehetősége, hogy követeléseiket minél hamarabb, jelentősebb költségek nélkül érvényesíteni tudják, illetve, hogy adott esetben bírósághoz fordulhassanak a polgári igazságszolgáltatási rendszerek működésével kapcsolatban az egyik állandó fő probléma. Erre is szolgálhat megoldásként a kis értékű követelések európai eljárása.
A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet célja a határoko...
Az utóbbi években annyira felpörgött a szállodák forgalma, hogy ünnepnapokon, hosszú hétvégéken szinte garantáltan teltházra kell számítani, ezért ha úgy döntünk, hogy hétvégén elugrunk „wellnessezni”, jó előre le kell foglalunk a szobát. Feltöltődésünk azonban könnyen véget érhet, ha értékeink egyszer csak eltűnnek, ezért nem árt tisztában lennünk azzal, hogy ilyenkor a szállodát egyáltalán milyen felelősség terheli.
A szállodák felelőssége nem új keletű. A hajósok, fogadósok szigorúbb fe...
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) már korábban is áttörte azt a polgári jogi korlátot, mely szerint a vezető tisztségviselők által ezen jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért maga a jogi személy felel (az meg kell jegyezni, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta).
A Csődtörvény korábbi előírásai szerint a hitelezők vagy - az adós nevében - a felszámoló a fels...
2018 január 1. napján hatályba lépett az új váltó törvény.
A váltóról a legtöbb ember nagyon keveset tud, legfeljebb Jókainál vagy Mikszáthnál szerzett a váltóval kapcsolatban némi irodalmi élményt, holott már a középkor óra fizetőeszközként jelen van a kereskedelmi forgalomban. A 20. században az 1930. évi genfi nemzetközi váltójogi egyezmény teremtette meg a váltójog szigorú szabályainak nemzetközi keretrendszerét, amelyhez még a szocialista jogrendszerünk is csatlakozott a nemzetközi im...
2018. január 01. napján hatályba lépett az új polgári perrendtartás, amely radikális változásokat vezetett be a pereskedésben. A legszembetűnőbb változásnak az un. osztott perszerkezet kialakítása tekinthető, amely azt jelenti, hogy a 2018. január 01. napjától indult polgári perekben az elsőfokú eljárás két részből áll: egy perfelvételi szakból és egy érdemi tárgyalási szakból. A perfelvételi szakban kell előadni a feleknek a tényállításaikat, az azokat alátámasztó bizonyítékokat méghozzá a b...
Kényszerpályára kerülhet a felszámolásban joggal bízó hitelező?
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) rendszeres alkalmazása mellett joggal hihetnénk, hogy hitelezőként a Csődtörvény passzusait betartva és követve sikerrel vesszük fel a küzdelmet a renitens adósokkal szemben, az élet azonban mindig tartogat meglepetéseket.
A Csődtörvény egyik leggyakrabban használatos rendelkezése alapján a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor ál...