2018. január 01. napján hatályba lépett az új polgári perrendtartás, amely radikális változásokat vezetett be a pereskedésben. A legszembetűnőbb változásnak az un. osztott perszerkezet kialakítása tekinthető, amely azt jelenti, hogy a 2018. január 01. napjától indult polgári perekben az elsőfokú eljárás két részből áll: egy perfelvételi szakból és egy érdemi tárgyalási szakból. A perfelvételi szakban kell előadni a feleknek a tényállításaikat, az azokat alátámasztó bizonyítékokat méghozzá a b...
Kényszerpályára kerülhet a felszámolásban joggal bízó hitelező? A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) rendszeres alkalmazása mellett joggal hihetnénk, hogy hitelezőként a Csődtörvény passzusait betartva és követve sikerrel vesszük fel a küzdelmet a renitens adósokkal szemben, az élet azonban mindig tartogat meglepetéseket. A Csődtörvény egyik leggyakrabban használatos rendelkezése alapján a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor ál...
Előző bejegyzésünkben bemutattuk az igényper általános szabályait. Összefoglalva: az igényper megindításával visszaszerezhetjük a vagyontárgyunkat, amelyet a végrehajtó a végrehajtási eljárásban lefoglalt feltéve, ha nem mi vagyunk az adósok. Ha a lefoglalt vagyontárgy az ingatlanunk, érdemes tudnunk, hogy az ingatlanok tekintetében a bírói gyakorlat változott az elmúlt években. Korábban ugyanis csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos indíthatott eredményesen igénypert. A...
Végrehajtás során ingóságot, ingatlant, követelést, jogot stb. lefoglalhat a végrehajtó annak érdekében, hogy a végrehajtást kérők követelései kielégítést nyerjenek. Előfordulhat azonban, hogy a végrehajtó olyan vagyontárgyat foglal le, amely nem a végrehajtási eljárásban adósként részt vevő tulajdonában van. Egy ilyen vagyontárgy lefoglalása, illetve az értékesítéséből befolyt összegnek a végrehajtást kérők követeléseinek kielégítésére való fordítása sérti a vagyontárgy tulajdonosának jogát....
Tapasztalataim szerint még a postai „szakzsargonban” járatosabb személyek körében is szemöldökráncoláshoz vezet a tértivevény jelzéseinek értelmezése, amikor a küldemény kézbesítésének meghiúsulása miatt visszatér a levél csalódott feladójához. Bár első olvasatra feltámadhat bennünk ez a gyanú, a jelenleg alkalmazott 7 db visszaküldési ok meghatározása nem a Magyar Posta kreatív csapatának köszönhető, a jogszabály által rögzített elhatárolás ugyanis a lehetséges jogkövetkezmények szempontj...
Cikksorozatunk előző részeiben röviden felvázoltuk, hogy milyen teendőink vannak egy közlekedési balesetet követően, illetve megvizsgáltuk a különböző biztosítási konstrukciókat.  Jelen írásban a kár megtérítésével kapcsolatos fontosabb kérdéseket vetjük górcső alá. Vita esetén mindig annak kell bizonyítania, aki igényt érvényesít, illetve akinek ez az érdekében áll. Nem várhatjuk tehát ölbe tett kézzel, hogy a biztosító és a szerviz egymás között leintézze az ügye, sőt hasznos és érdemes ...
Cikksorozatunk előző részében röviden felvázoltuk, hogy milyen teendőink vannak egy közlekedési baleset követően, jelen írásunkban pedig a kötelező felelősségbiztosítással, illetve a CASCO-biztosítással kapcsolatos főbb szabályokat ismertetjük részletesebben. Minden közlekedésben részt vevő gépjárműnek rendelkeznie kell kötelező gépjármű felelősség-biztosítással (röviden KGFB-vel, vagy „kötelezővel”). Ez a biztosítás kiterjed azoknak a kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a bi...
Akinek valaha végrehajtást kérőként azért maradt kielégítetlen követelése a sikeres ingatlanárverés után, mert a zálogjogosult megelőzte a kielégítési sorrendben, az bizonyára megfogadta, hogy a jövőben ő is zálogjoggal fogja a követelését biztosítani. A zálogjogosult kétségkívül több szempontból előnyös pozíciót foglal el a különböző jogi eljárásokban, azonban az ingatlan végrehajtás során van egy nagyon hasznos szabály, mely értelmében a végrehajtó a foglalás után köteles őt értesíteni a...