A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) már korábban is áttörte azt a polgári jogi korlátot, mely szerint a vezető tisztségviselők által ezen jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért maga a jogi személy felel (az meg kell jegyezni, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta). A Csődtörvény korábbi előírásai szerint a hitelezők vagy - az adós nevében - a felszámoló a fels...
2018 január 1. napján hatályba lépett az új váltó törvény. A váltóról a legtöbb ember nagyon keveset tud, legfeljebb Jókainál vagy Mikszáthnál szerzett a váltóval kapcsolatban némi irodalmi élményt, holott már a középkor óra fizetőeszközként jelen van a kereskedelmi forgalomban. A 20. században az 1930. évi genfi nemzetközi váltójogi egyezmény teremtette meg a váltójog szigorú szabályainak nemzetközi keretrendszerét, amelyhez még a szocialista jogrendszerünk is csatlakozott a nemzetközi im...
2018. január 01. napján hatályba lépett az új polgári perrendtartás, amely radikális változásokat vezetett be a pereskedésben. A legszembetűnőbb változásnak az un. osztott perszerkezet kialakítása tekinthető, amely azt jelenti, hogy a 2018. január 01. napjától indult polgári perekben az elsőfokú eljárás két részből áll: egy perfelvételi szakból és egy érdemi tárgyalási szakból. A perfelvételi szakban kell előadni a feleknek a tényállításaikat, az azokat alátámasztó bizonyítékokat méghozzá a b...
Kényszerpályára kerülhet a felszámolásban joggal bízó hitelező? A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) rendszeres alkalmazása mellett joggal hihetnénk, hogy hitelezőként a Csődtörvény passzusait betartva és követve sikerrel vesszük fel a küzdelmet a renitens adósokkal szemben, az élet azonban mindig tartogat meglepetéseket. A Csődtörvény egyik leggyakrabban használatos rendelkezése alapján a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor ál...
Előző bejegyzésünkben bemutattuk az igényper általános szabályait. Összefoglalva: az igényper megindításával visszaszerezhetjük a vagyontárgyunkat, amelyet a végrehajtó a végrehajtási eljárásban lefoglalt feltéve, ha nem mi vagyunk az adósok. Ha a lefoglalt vagyontárgy az ingatlanunk, érdemes tudnunk, hogy az ingatlanok tekintetében a bírói gyakorlat változott az elmúlt években. Korábban ugyanis csak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos indíthatott eredményesen igénypert. A...
Végrehajtás során ingóságot, ingatlant, követelést, jogot stb. lefoglalhat a végrehajtó annak érdekében, hogy a végrehajtást kérők követelései kielégítést nyerjenek. Előfordulhat azonban, hogy a végrehajtó olyan vagyontárgyat foglal le, amely nem a végrehajtási eljárásban adósként részt vevő tulajdonában van. Egy ilyen vagyontárgy lefoglalása, illetve az értékesítéséből befolyt összegnek a végrehajtást kérők követeléseinek kielégítésére való fordítása sérti a vagyontárgy tulajdonosának jogát....
Tapasztalataim szerint még a postai „szakzsargonban” járatosabb személyek körében is szemöldökráncoláshoz vezet a tértivevény jelzéseinek értelmezése, amikor a küldemény kézbesítésének meghiúsulása miatt visszatér a levél csalódott feladójához. Bár első olvasatra feltámadhat bennünk ez a gyanú, a jelenleg alkalmazott 7 db visszaküldési ok meghatározása nem a Magyar Posta kreatív csapatának köszönhető, a jogszabály által rögzített elhatárolás ugyanis a lehetséges jogkövetkezmények szempontj...
Cikksorozatunk előző részeiben röviden felvázoltuk, hogy milyen teendőink vannak egy közlekedési balesetet követően, illetve megvizsgáltuk a különböző biztosítási konstrukciókat.  Jelen írásban a kár megtérítésével kapcsolatos fontosabb kérdéseket vetjük górcső alá. Vita esetén mindig annak kell bizonyítania, aki igényt érvényesít, illetve akinek ez az érdekében áll. Nem várhatjuk tehát ölbe tett kézzel, hogy a biztosító és a szerviz egymás között leintézze az ügye, sőt hasznos és érdemes ...