Van. A bírósági végrehajtást végrehajtható okirattal kell elrendelni, amely az esetek nagy részében a bíróság illetve a közjegyző által kiállított végrehajtási lap vagy olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el. A végrehajtási záradékkal ellátott okiratok esetében fordulhat elő, hogy a végrehajtás elrendelését nem előzte meg a követelés érvényes fennállásának az érdemi elbírálása. Végrehajtási záradékkal látja el a bíróság például a községi, városi, fő...
Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert pert követően, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést. Elsődlegesen érdemes rögzítenünk, mi is az a fedezetelvonó ügylet, melyik szerződés...
Korábbi cikkemet azzal kezdtem, hogy széles körben ismert szabály szerint bizonyos jövedelmek, juttatások mentesek a végrehajtási eljárásban a behajtás alól. Kissé in medias res felütés volt ez a végrehajtási mentességek világába. Így a jelen cikkben részletesebben körüljárjuk a mentességek rendszerét. Avagy mik azok a dolgok, amiket nem vihet el, nem foglalhat le, nem tilthat le a végrehajtó pénzkövetelések behajtása esetén? Végrehajtásban a követeléseket alapvetően négy „forrásból” le...
Általánosságban elmondható, hogy nem feltétlenül könyvelhető el sikerként a pernyertesség, amikor a pervesztes fél vonakodik a jogerős ítéletben meghatározottak szerint a pénzfizetésre vonatkozó kötelezettségét teljesíteni. Így hiába a kedvező határozat, a jogosult mégsem jut hozzá a perben érvényesíteni kívánt és részére megítélt igényhez. Erre a nemkívánatos helyzetre megoldásul szolgálhat a végrehajtás jogintézménye, amely azonban hosszadalmas és nem kevés költséggel jár, amelyet a pern...
A zálogjog érvényesítésével foglalkozó cikksorozatunk utolsó fejezetéhez érkeztünk. Korábbi három cikkünkben sorra vettük a zálogjogosult lehetőségeit arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti. Megvizsgáltuk, hogy a bírósági végrehajtáson kívül milyen lehetőségei vannak a zálogjogosultnak arra, hogy a követelése megtérüljön. A sorozatot lezáró cikkünkben arra keressük a választ, hogy a zálogjog érvényesítése kapcsán a Ptk. tart...
Cikkünk első két részében röviden szót ejtettünk a zálogjog kapcsán a törvényi szabályozás fő törekvéséről, a zálogjog megalapításáról és a zálogjogosult ún. kielégítési jogának megnyílásáról. Emellett általánosságban szóltunk arról, hogy a zálogjogosultnak milyen törvény adta lehetőségei vannak arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti, majd ezek közül részletesen megvizsgáltuk a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítésének es...
Ügyfeleink jogvitáinak rendezése, kezelése során gyakran találkozunk olyan esettel, amelyben külföldi elem is található. Gondolunk itt elsősorban arra, hogy az egyik félnek külföldi vagyon áll a rendelkezésére, amelyre akár egy sikeres peres eljárást követően végrehajtási eljárás kezdeményezhető. Az ilyen esetekben, a külföldi végrehajtási eljárás lefolytatása legtöbbször nehézkes, és hosszú időt vesz igénybe. Még a nem vitatott követelések tekintetében is a – peres útra terelt – jogvitákat l...
A gazdasági társaság adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban Cstv.) 38. § (1) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjában meg kell szüntetni. Ez a bekezdés rendelkezik arról is, hogy a végrehajtási eljárásban a felszámolás közzétételét megelőzően befolyt, de addig még ki nem fizetett pénzeszközöket a végrehajtó köteles a felszámoló részére átadni. Felmerül azonban a kérdés, ho...