Nagyobb összegű követelés érvényesítése esetén örökös dilemmát jelent, hogy az adósomnak van-e bármilyen értékesíthető vagyona, ergo érdemes-e a követelésem összegéhez igazodó illetéket fordítanom a behajtásra, ezzel is csak növelve a követelésem egészét. Vizsgáljuk meg a lehetséges trükköket és kockázatokat: Közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalás esetén a közvetlen végrehajthatóság előnyét nyeri a jogosult. Ilyen esetben van arra lehetőség, hogy a közjegyzői okiratot ...
Széles körben ismert szabály, miszerint bizonyos jövedelmek, juttatások (pl. családi pótlék, gyermektartásdíj, rokkantsági járadék stb.) mentesek a végrehajtási eljárásban a behajtás alól. Lehetséges-e a fentiek ellenére, hogy ezen járandóságok is érintettek lesznek a végrehajtásban? Sajnos igen! Nézzük meg, mi áll ezen ellentmondás mögött! A hatályos végrehajtási törvény (1994. évi LIII. tv.) két külön fejezetben tárgyalja a jövedelmekre vezetett végrehajtás és a – némi leegyszerűsítés...
Korábbi, ugyanezt a címet viselő cikkünkben (Dr. Molnár Gergő Zsolt: Végrehajtható-e a haszonélvezeti jog?  – „alapcikk”) már foglalkoztunk a haszonélvezeti jog végrehajtási eljárást befolyásoló jellegével. Olvasói kérdés érkezett a témakörben, miszerint: „Mi a helyzet akkor, ha a haszonélvezettel együtt jegyezték be a tulajdonjogot az adásvételi alapján és a haszonélvező kezes?” Alapvetésként kijelenthető, hogy önmagában a haszonélvezeti jogot nem lehet végrehajtani, kizárólag az ingat...
Perindítás esetén sokszor nem számolunk a perköltséggel felmerülő pluszteherrel és az azzal kapcsolatos lehetséges vitákkal, pedig gondoljuk csak végig az alábbiakat! Fennáll egy teljesen megalapozott követelésem, amelynek érvényesítése érdekében szükségszerűen pert kell indítanom; az eljárás megindul, végre az első tárgyalás is kitűzésre került, az idéző végzést megkaptam; eljön a tárgyalás napja, arra alaposan felkészültem, érvekkel és megalapozott indokokkal felvértezve érkezem a bírósá...
Végrehajtási eljárás során a jogosult döntés elé kerülhet abban a kérdésben, hogy biztosítson-e részletfizetési lehetőséget az adós számára, és ha igen, milyen feltételekkel. Érdemes röviden áttekinteni a releváns értékelési szempontokat. 1) Az eljárás szünetelése A végrehajtási törvény (1994. évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról) rendelkezése szerint „a végrehajtás szünetel, ha az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték”. A szünet...
Sokszor felvetődik a kérdés, hogy amennyiben cégünk felszámolás alá kerül, ez akadályt jelent-e abban, hogy újabb társaságot hozzunk létre, vagy ügyvezetői tisztséget töltsünk be egy másik cégben. A tévhitek eloszlatása érdekében tisztázzuk, hogy a cég felszámolása nem jelent automatikus eltiltást, és az ügyvezetői felelősség megállapításának is szigorú korlátai vannak. Célszerű tisztázni, hogy az eltiltásnak polgári jogi és büntetőjogi vetületei is vannak, de ebben a bejegyzésben a polgár...
Amennyiben egy társaság saját gazdasági érdekeit figyelembe véve úgy dönt, hogy egyik partnerével szemben fennálló követelését elengedi, úgy az elengedés kapcsán elszámolt ráfordítás társasági adóbeli kezelése a követelés minősítésétől, illetve a partner személyétől függően elismert ráfordítás, de akár adóalap-növelő tétel is lehet. A Tao törvény 8. § (1) h) pontjának rendelkezései szerint a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése növeli a társasági adó alapját, kivéve, ha azt ...
Egy közelmúltban közzétett jogesetben a megrendelő a megbízottal kötött megbízási szerződésből eredő tartozását postai úton nem, csak elektronikus levélben vitatta, és azt később a felszólítás ellenére nem fizette meg, mert azt „teljesítésmeghiúsulás” okán nem tartotta megalapozottnak. A megbízott felszámolási eljárást kezdeményezett a megrendelővel szemben. Gyakran előfordul, hogy egy elszámolási, jótállási vagy más természetű vita esetén a szolgáltatás ellenértéke – vételár, díj stb. ...