A jogszabályok szövevényes rendszerében való eligazodás sokszor okoz nehézséget a mindennapi jogalkalmazás során. Jelen cikkünkben két kormányrendelet közötti „meccs” eldöntésére törekszünk annak a kérdésnek a megválaszolása érdekében, hogy minden esetben kell-e a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről e-építési naplót vezetni. A ring egyik oldalán: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex). A...
A hiánypótlási felhívás célja az érvényes ajánlattétel elősegítése, azonban ez nem jelenti azt, hogy a hiánypótlási felhívást korlátok nélkül alkalmazhatja ajánlatkérő. Ügyfeleink részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően milyen dokumentumok utólagos benyújtására, hiánypótlására van lehetőség, pontosabban milyen körben köteles az ajánlatkérő hiánypótlást elrendelni. A Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó az alapvető fontosságú rendelkezések k...
Az 1987-es Brundtland-jelentés meghatározása szerint „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedék esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. A jelentés hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődés érdekében a politikai rendszer mellett meghatározó jelentőséggel bírnak a gazdasági, a szociális, a termelési és technológiai rendszerek. A fenntartható fejlődés ugyanis valamennyi rendszer aktivitására épít...
A szerződések teljesítésének ellenőrzésére fokozott hangsúlyt fektetnek az ellenőrző szervezetek. Az ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettsége messze meghaladja mindazokat a feladatokat, melyek a teljesítés műszaki-szakmai aspektusaira reflektálnak. A szerződés teljesítésének adminisztratív, valamint közbeszerzési-jogi vonatkozásai folyamatos ellenőrzési feladatok ellátását követelik meg az ajánlatkérőktől, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatos összefüggésekre már a részvételi, illetve...
Mai cikkünkben a közbeszerzési törvény egy kevésbé ismert és talán emiatt ritkán alkalmazott jogintézményére szeretnénk felhívni a Kedves Olvasó figyelmét. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 69. § (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ...
Az ajánlatkérők különös gondossággal kötelesek eljárni a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint összeállított ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták rendelkezésre bocsátásakor. A bírálat alá eső dokumentumok között a szakmai önéletrajz kiemelt jelentőséggel bír, így javasolt pontosan meghatározni azokat a tartalmi elemeket, melyeket az önéletrajznak tartalmaznia kell. Természetesen mérlegelni kell mindemellett azt is, hogy milyen adatok kérhetők be jogszerűen a gazdasági szereplőktől az alkalmassá...
A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítése kapcsán gyakran felmerülő probléma a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozók kérdésköre. Jelen cikkünkben az alvállalkozói minőség megítéléséhez, továbbá az alvállalkozók igénybevételéhez kapcsolódó bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség vonatkozásában igyekszünk támpontokat adni. A Kbt. 3. § 2. alpontjában megjelenő hármas feltételrendszer alapján alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbesz...
Minden bizonnyal Olvasóink is találkoztak már a közbeszerzési eljárás folyamatában az ajánlati kötöttség meghosszabbításáról rendelkező ajánlatkérői tájékoztatással, esetlegesen a meghosszabbított ajánlati kötöttség elteltét követően az ajánlati kötöttség ismételt meghosszabbításával. Jogosan merülhetnek fel – különösen az ajánlattevőként eljáró – Olvasóinkban az alábbi kérdések: Meddig „húzhatja el” az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát? Hány alkalommal hosszabbíthatja meg az ajánlat...