Amennyiben az általános szerződési feltételek (ÁSZF) a szerződés része, annak egyoldalú, nyertes ajánlattevő általi módosítása fokozott körültekintést igényel. A Kbt. nem minden esetben teszi az ajánlatkérő kötelezettségévé, hogy az eljárást megindító dokumentumok között részleteiben kidolgozott szerződéstervezetet is közzétegyen. Így például a Kbt. 114. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a nemzeti eljárásrendben lefolytatandó árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén a Kbt. 57...
A Kbt.-ben szabályozott előzetes vitarendezés elsődleges, egyúttal alternatív jogorvoslati eszközként áll az érintett gazdasági szereplők rendelkezésére. Az előzetes vitarendezés, szemben a jogorvoslati eljárással, ingyenes és gyorsabb módja a jogvita rendezésének, figyelemmel arra, hogy a külső fórum előtti hosszabb ügyintézési határidő helyett rövidebb határidő áll az ajánlatkérő rendelkezésére a vitarendezési kérelem megválaszolására. Az előzetes vitarendezés a jelenlegi szabályozás ere...
A Kúria 2019 májusában Pfv.V.20.231/2018/11. sz. ítéletében a szabálytalanság jogkövetkezményeként a megítélt támogatás visszafizetéséről határozott. Bevezetésként szükséges megjegyezni, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 24. pontjában meghatározott szabálytalanság miatt indult eljárás esetén a támogató, illetve a közreműködő szervezet jogosult a kifizetett támogatás szabálytalansággal érintett részét vagy egészét visszakövetelni, és a megítélt támogatást csökkenteni. Te...
A jogszabályok szövevényes rendszerében való eligazodás sokszor okoz nehézséget a mindennapi jogalkalmazás során. Jelen cikkünkben két kormányrendelet közötti „meccs” eldöntésére törekszünk annak a kérdésnek a megválaszolása érdekében, hogy minden esetben kell-e a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről e-építési naplót vezetni. A ring egyik oldalán: az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési kódex). A...
A hiánypótlási felhívás célja az érvényes ajánlattétel elősegítése, azonban ez nem jelenti azt, hogy a hiánypótlási felhívást korlátok nélkül alkalmazhatja ajánlatkérő. Ügyfeleink részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően milyen dokumentumok utólagos benyújtására, hiánypótlására van lehetőség, pontosabban milyen körben köteles az ajánlatkérő hiánypótlást elrendelni. A Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó az alapvető fontosságú rendelkezések k...
Az 1987-es Brundtland-jelentés meghatározása szerint „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedék esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. A jelentés hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődés érdekében a politikai rendszer mellett meghatározó jelentőséggel bírnak a gazdasági, a szociális, a termelési és technológiai rendszerek. A fenntartható fejlődés ugyanis valamennyi rendszer aktivitására épít...
A szerződések teljesítésének ellenőrzésére fokozott hangsúlyt fektetnek az ellenőrző szervezetek. Az ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettsége messze meghaladja mindazokat a feladatokat, melyek a teljesítés műszaki-szakmai aspektusaira reflektálnak. A szerződés teljesítésének adminisztratív, valamint közbeszerzési-jogi vonatkozásai folyamatos ellenőrzési feladatok ellátását követelik meg az ajánlatkérőktől, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatos összefüggésekre már a részvételi, illetve...
Mai cikkünkben a közbeszerzési törvény egy kevésbé ismert és talán emiatt ritkán alkalmazott jogintézményére szeretnénk felhívni a Kedves Olvasó figyelmét. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 69. § (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérőnek a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ...