Kati néni (köztisztviselő): „Jegyző Asszony! Nem értem, hogy most akkor nyílt vagy zárt ülés legyen a közbeszes előterjesztés? Eddig mindig nyíltan tárgyalták.” Jegyző Asszony: „Zárt ülésen fogják tárgyalni! Olvastam a Közbesz Blogon egy jó levezetést, hogy miért kell ezt a napirendi pontot zárt ülésen tárgyalni, és meggyőzött, úgyhogy innentől kezdve mindig zárt ülésre visszük be a közbeszerzési tárgyú előterjesztéseket!” Miről is van szó? Az önkormányzati törvény (Mötv.) alapján a kép...
Az üzleti titokra vonatkozó szabályokat a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 európai tanácsi és parlamenti irányelv hazai átültetéséig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47. §-a és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 4. §-a rendezte. Az üzlet...
Az ajánlattevőket gyakran foglalkoztató kérdés, különösen nagyobb értékű ajánlati biztosíték kikötése esetén, hogy milyen esetekben illeti meg az ajánlatkérőt az ajánlati biztosíték, illetve milyen következményei lehetnek az ajánlat visszavonásának. Bejegyzésünkben az ajánlati biztosíték nyújtásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati kérdésekre reflektálunk. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti. Az ajánlati biztosíték az ajánlattevők...
Előző blogcikkünkben röviden bemutattuk a szabálytalansági eljárást, mint sui generis önálló eljárásrendet. Ígéretünket megtartva jelen sorokkal arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk, hogy milyen eljárásban és hogyan születik meg a szabálytalansági eljárások leggyakoribb következménye, a szabálytalansági döntés. A szabálytalansági eljárás megkezdésének feltétele a szabálytalansági gyanú kialakulása. A Kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezetek tagjai (sic!, azaz bármely kormányt...
Korábbi bejegyzéseinkben beszámoltunk a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában 2017 júniusában közzétett útmutatójáról (a továbbiakban: Útmutató), valamint Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség, az EUTAF és a Megyei Jogú Városok Szövetsége szakmai álláspontját tükröző példatár (a továbbiakban: Példatár) legfontosabb megállapításairól. Mind az Útmutató, mind pedig a Példatár kiadásának határoz...
A számítási hiba javítása az ajánlatban található pontatlanságok orvoslására szolgáló jogintézmény, melynek célja az érvényes ajánlattétel és a közbeszerzési eljárás eredményességének elősegítése. Hangsúlyozni szükséges, hogy a számítási hiba javításának mellőzése súlyos jogsértésnek minősül, melyre számos határozatot találunk a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) gyakorlatában. A számítási hiba javítása az ajánlati kötöttséget részben feloldó jogintézmény, így al...
Jelen blogcikkünkben arra keressük a választ, hogy mit értünk a közbeszerzési jogban is elkövethető szabálytalanság alatt. A kérdés hallatán sarokba szorítva érezheti magát bárki, hacsak nem vett részt már támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárásban, ajánlatkérői vagy ajánlattevői oldalon. A szabálytalansági eljárásról több blogcikkel is készülünk a Kedves Olvasók részére. Első bejegyzésünkben kísérletet teszünk a szabálytalansági eljárás legfontosabb fogalmainak és az eljárásrend...
Bizonyára számos kedvezményezett részéről felmerült már az a kérdés, hogy kell-e közbeszerezni egy-egy megítélt támogatás felhasználása során. A klasszikus ajánlatkérők (minisztériumok, költségvetési szervek, önkormányzatok stb.) már rutinosan mozognak a hatályos közbeszerzési törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabta keretek közt. Azoknak a szervezeteknek azonban, amelyek valamely támogatásra tekintettel válnak támogatott ajánlatkérő szervezetté, alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen esetben ...