A Közbeszerzési Hatóság 2021. szeptember 1-jei hatállyal közreadta az ún. Zöld Kódexét, amelyet az első mérföldkőnek tekint a 2021 áprilisában meghirdetett Fenntartható Magyarországért Programja kapcsán. De lássuk, miről is szól a Zöld Kódex. I. Előzmények A fenntarthatósági célok elérése érdekében a Közbeszerzési Hatóság létrehozta a Fenntarthatósági Munkacsoportját, melyekbe olyan szereplőket hívott – többek között - maga mellé a legnagyobb hazai ajánlatkérők mellett, mint az ÁSZ, a GVH,...
Bár egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az eljárások becsült értéke jogszerű meghatározásának jelentőségével, de egy döntőbizottsági határozat alapján úgy látjuk, érdemes visszatérni ehhez a témakörhöz. Korábbi elemzésünk központi elemét a becsült érték kérdéskörének szempontjából megkerülhetetlen, azóta is irányadó, A becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyú, a Közbeszerzési Tanács által kiadott Útmutató képezte, egy másik ...
Lehet-e a Kbt. 115. §-a szerinti közbeszerzési eljárás keretében az építési beruházás megrendelése mellett eszközöket is beszerezni; ha igen akkor milyen feltételekkel? Fontos kérdésben foglalt állást a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.418/15/2020 számú határozatával. A kérdés különösen foglalkoztathatja azon ajánlatkérőket, akik valamilyen pályázat útján valósítanának meg egy komplex beruházást (pl. óvoda építése és felszerelése). 2021-ben már nem újdonság, hogy a Kbt. 115. §-a szerint...
Építési beruházások esetén minden esetben a közbeszerzési dokumentáció részét képezi az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetési kiírás. Ezen költségvetés tételenkénti kitöltésével és azok megfelelő értékeinek summázásával alakul ki az ajánlattevő által megajánlott ajánlati ár. Az árazatlan költségvetés a szakmai standardok alapján akként épül fel, miszerint minden munkatételhez rendelhető/megajánlható egy anyag egységár és egy díj egységár, amelyek mennyiségi szorzó...
Európai Uniós irányelvekből fakadó kötelezettségnek eleget téve Magyarországon – a határidőnél hamarabb – 2018. április 15-től közbeszerzési eljárást kizárólag az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) keresztül lehet lebonyolítani. A korábbi papír alapú lefolytatás számos tekintetben szabadságot adott a közbeszerzési szakma képviselőinek, hogy különbözőnél különbözőbb formai követelményeket határozzanak meg az eljárásban; talán azt is bátran ki lehet jelenteni, hogy ahány ajánlatkérő, a...
Nem ismeretlenek számunkra az olyan szófordulatok, mint „a bontást követően derült csak ki”  vagy „a leszerelés után vált csak láthatóvá”, esetleg a „feltárás alapján volt csak észlelhető”. Számos közbeszerzési szerződés módosításának indoklásában találkozunk ezekkel a jól bejáratott kifejezésekkel. Vajon elegendő védelmet nyújtanak-e ezek a fordulatok az előre nem láthatósággal kapcsolatban, vajon feloldják-e a kellő gondosság tanúsításának és a megfelelő alapossággal való előkészítésnek a  ...
A veszélyhelyzet kihirdetése óta ügyfeleink részéről a megkötött szerződések teljesítésével és módosításával kapcsolatban merült fel a legtöbb kérdés. Magyarország Kormánya 2020. március 11. napján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A következő hetekben számolni kell azzal, hogy a COVID-1...
Az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárás előkészítése során is kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket az összeférhetetlen helyzetek megelőzése érdekében. A Kbt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők kötelesek a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési terv összeállításával és a beszerzési prioritások felállításával egyidejűleg már bizonyára elkezdődtek ...