A vadászati jog a vadászterülettel érintett föld tulajdonjogának elválaszthatatlan részeként vagyoni értékű jognak minősül, ezért a jog a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Attól függően, hogy a terület tulajdonjoga egy vagy több kézben van, önálló vagy társult vadászati jogról beszélünk. (Ez azért lényeges, mert több tulajdonos esetén kizárólag haszonbérlet útján lehetséges a hasznosítás.) Mivel a jog szorosan kapcsolódik a földterülethez, a vadászati jog haszonbérlet...
Egy nemrég született Pénzügyi Békéltető Testületi döntés értelmében jogosan tagadta meg a bank egy külföldre történő fizetési megbízás teljesítését, arra hivatkozással, hogy a megbízás ellentmondásos adatokat tartalmazott. A döntés azért tűnik érthetetlennek, mert közismert tény, hogy ha banki utalást kezdeményezünk, akkor elegendő helyesen megadni a kedvezményezett bankszámlaszámát, vagy az unión belül használatos ún. IBAN számot, ami gyakorlatilag egy egységes felépítésű bankszámlaszám. Az...
Cikksorozatunk második részében a vadállatokkal kapcsolatosan felmerülő károk közül azzal a kettővel foglalkozunk, amelyekben a károkozás középpontjában az ember áll. Vadászati kár A vadászati kár alatt a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által okozott károkat értjük. A károkat főként a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban, erdőkben, a védett természeti értékekben, a víz halállományában, a szőlőkben, valamint a gyümölcsösökben okozzák (például apróvadha...
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény rendelkezik többek közt arról, hogy egy bankkártyabirtokosnak milyen kötelezettségei vannak a kártyával összefüggésben. Ezek részben magától értetődő kötelezettségek, hiszen a kártyabirtokos köteles a bankkal kötött szerződésben foglaltak szerint használni a kártyát, illetve a kártya használatához szükséges személyes hitelesítési adatait biztonságban tartani.  A jogszabály úgy fogalmaz, hogy az adatok biztonsága érdekében...
Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtotta az „Egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatát (Javaslat) az Országgyűlésnek. A Javaslat többek között módosítaná a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit is. I. Alapvetések A Javaslat ismertetése előtt pár alapvetést szeretnénk tisztázni. A szülői felügyelettel általánosságban korábbi cikkünkben már foglalkoztunk. (A szülői felügyelet a kiskorú...
Jelen cikkünkben folytatjuk a különélő szülő és gyermek kapcsolattartásának szabályait, külön kitérve a felelősségi szabályokra és a kapcsolattartási jog korlátozására.  Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. Ebbe a körbe mind a feleslegesen felmerült kiadások, mind az egyéb vagyoni és nem vagyoni jellegű károk megtérítésének kötelezettsége b...
A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll, melyek egymást kizáró jogintézmények. Gyám kirendelésére csak akkor kerül sor, ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt. Ennek oka lehet, ha mindkét szülő meghalt, mindkét szülő felügyeleti jogát megszüntette a bíróság, vagy a felügyeleti joguk szünetel. A gyám gondozza, neveli a felügyelete alatt álló kiskorút, emellett kezeli vagyonát, és törvényes képviselőjének minősül.  A gyermek gyámja az a nagykorú személy lehet, akivel s...
A már nem is annyira új Ptk. a kötelmekre vonatkozó közös rendelkezések között szabályozza a régi Ptk.-ban a szerződésmódosítás körébe tartozó anyagi jogi egyezséget. Az egyezség tipikusan olyan jogintézmény, amely általánosabb érvénye miatt valamennyi polgári jogi kötelezettség tekintetében alkalmazható.  A régi Ptk. miniszteri indokolása szerint az egyezséget bármilyen követelésnél alkalmazni lehet, és a bírói gyakorlat is erre a következtetésre jutott: egyezséggel a felek nemcsak kötelmi ...