Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá, másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Harmadik tételünk a hegyközségek témaköre, amelyet két részben dolgozunk fel. Az első cikkünk a hegyközségekről itt érhető el. Nem állunk le, itt a folytatás… Ezúttal a hegyközségek szervezetrendszere, területi és országos szervei kerülnek poharunkba, terítékre. A hegyközségi szervezetrendszer A szervezetrendszer legalján a hegyközségek helyezkednek el. Felettü...
A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A Ptk. fent hivatkozott jogszabálya nem változtat a korábbi szabályokon. A jogszabályi rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a szülők különélése, és így rendszerint az a következmény, hogy a kiskorú gyermek egyikük háztartásában él, nem hat ki automatikusan a közös szülői felügyeletre. A különélő szülőknek a közös szülői f...
Mindannyiunk számára jól ismert tény, hogy örökölni lehet az örökhagyó után végrendelet által, illetve amennyiben az nem született, törvényes öröklés útján. Azonban mi a helyzet abban az esetben, hogyha egész egyszerűen nincs örökös? Milyen esetekben fordulhat elő, hogy az örökhagyónak nincs örököse? Egyrészt előfordulhat, hogy a végrendelet vagy a törvényes öröklés szerinti örökös(ök) nem élnek. Másrészt pedig előfordulhat olyan eset is, hogy minden lehetséges örökös visszautasította a hag...
A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A gyermek kiskorúságánál fogva cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, azaz főszabályként nem járhat el önállóan. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a jognyilatkozat érvényességéhez főszabályként a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata érvénytelen, helyette törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot....
Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá. Másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Nem állunk meg, jön a következő tétel: a hegyközségek. A téma összetett, így két cikkben dolgozzuk fel. Az első részben a hegyközségek fogalmát és feladatait ismertetjük, míg a második részben a hegyközségek szervezetrendszerével, területi és országos szerveivel foglalkozunk. Mik azok a hegyközségek? Ha becsukjuk a szemünket és magunk elé képzelünk egy borvidék...
Gyakorta előfordul, hogy az idős és beteg örökhagyót halálát megelőzően olyan közeli hozzátartozók ápolták, gondozták, akik arra a jogszabály erejénél fogva, családjogi alapon is kötelesek, ugyanakkor más közeli hozzátartozók nem nyújtanak ilyen vagy ehhez fogható segítséget. A Ptk. 7:94. § c. pontja szerint hagyatéki hitelezői igényként az örökössel szemben az örökhagyó tartozásait lehet érvényesíteni, ezen tartozások közül pedig a joggyakorlat az ápolás-gondozás ellenértékét sem zárja ki...
Az ajándékot (legyen az akár ingatlan, akár más, nem szokásos értékű ajándék), illetve az ajándék helyébe lépett értéket utóbb vissza lehet követelni a megajándékozott személytől. Az ajándék visszakövetelésének szabályait korábbi cikkeink részletesen ismertetik. Az ajándékozó erre három esetben jogosult: ha az ajándékozást követően beállott körülményei következtében az ajándékra létfenntartása érdekében szüksége van, vagy ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozó r...
Vízparti tulajdonosok, figyelem! Jelen cikkünk érdekes lehet az Önök számára, ugyanis cikkünkben különleges témát boncolgatunk, ami nem más, mint az ingatlan elhabolódásával kapcsolatos jogi problémakör. Először azonban tisztáznunk kell, mit is jelent az elhabolás! Elhabolás a víz (folyó, patak, csatorna, tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására a partban keletkezett rongálódás. Vízparti ingatlan esetében előfordulhat, hogy a víz hullámzó mozgása megrongálja az ingatlan részét, vagy extrém...