A Panasztörvény alapján többek között az érintett vállalkozások dolgozói, alvállalkozói, tulajdonosai bejelentést tehetnek a visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazására kötelezett cégek feltételezett jogellenes gyakorlata, intézkedése kapcsán. A bejelentésre jogosultak körét Dr. Zalavári György ügyvéd korábbi cikke részletesen elemezte. Azonban a bejelentő adott esetben joggal tarthat attól, hogy a vállalkozás tulajdonosai, vezetői nem fognak örülni a megindult eljárásnak és vele szemben...
A 2016. évi LXXVII. törvény egészítette ki a biztosított követelés-átruházásáról (és megterheléséről) szóló Ptk. rendelkezéseket egy új bekezdéssel. Az újonnan beiktatott rendelkezés a biztosított követelés zálogjoggal való megterhelését, azaz alzálogjog alapítását szabályozza. [Ptk. 5:99. § (4) bekezdés] A Ptk. eredetileg az alzálogjogról csupán egyetlen rendelkezést tartalmazott, mégpedig a zálogjog érvényesítése kapcsán, és ez a rendelkezés magában foglalta az alzálogjog meghatározását ...
A Ptk. szerint semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel – a kiskorú vagyona terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúak érdekeinek védelmében néhány jognyilatkozatuk még gyámhatósági jóváhagyással sem lesz érvényes. Ezek a kiskorú vagyona terhére tett jognyilatkozatok: az ajándékozás, az idege...
A témával foglalkozó harmadik bejegyzésben azt mutatjuk be, hogy milyen védelmi mechanizmusokat kíván alkalmazni a jogalkalmazó a bejelentőkkel szemben. Érdemes itt egy kis kitérőt tenni, és megnézni, mit fogalmaz meg a törvény alapját képező uniós rendelet ezzel kapcsolatosan: „A visszaélést potenciálisan bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak. Ezzel összefüggésben mind uniós, mind nem...
Egy korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Törvény) személyi hatályával. A jelen bejegyzésben a rendszer működésével kapcsolatosan mutatjuk be a legfontosabb határidőket, valamint a szükséges intézkedéseket. A bejelentő a bejelentést mind írásban, mind szóban megteheti. A szóbeli bejelentést telefonon, más hangüzenetküldő rendszer útján va...
2023 január 1-jén lépett hatályba az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, amelynek célja a mező- és erdőgazdasági tevékenység során létrejött gazdaságok fiatalabb generációnak történő átadásának megkönnyítése. Jelen cikkünkben ezen szabályozás általánosabb tudnivalóit szeretnénk bemutatni. A hatályba lépő jogszabály lehetővé teszi a gazdaságok (mezőgazdasági őstermelői és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozói gaz...
A rövid válasz: igen, ha van foglalkoztatottja, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya, vagyis a törvény szerint foglalkoztatónak minősül. A visszaélés-bejelentés védelmi rendszert a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve írja elő. Egyes vállalkozásoknak már 2023. július 24. napjától belső visszaélés-beje...
Korábbi írásunkban már volt szó arról, hogy a kiskorú gyermek milyen esetekben kerülhet gyámság alá, ki lehet gyám, illetve arról, hogy a gyámságnak milyen formái vannak. Így a jelen cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy a gyámság mint jogintézmény, illetve a gyám tisztsége milyen esetekben szűnik meg, illetve, hogy a megszűnést követően milyen kötelezettségei vannak még a gyámnak. A Ptk. tételesen felsorolja ezen megszűnési okokat. A gyámság törvény erejénél fogva történő megszűnéséne...