Korábbi cikkünkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit vizsgáltuk, jelen cikkünkben a munkavállalói kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaljuk össze közérthetően. Lényeges különbség a két esetkör között, hogy a megőrzési felelősség esetében a munkavállaló sokkal szigorúbb szabályok mentén szabadulhat a felelősség alól: ha bizonyítja, hogy a kárt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. A megőrzési felelősség esetei ...
A Munka törvénykönyve szerint munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Főszabály szerint azonban munkavállaló csupán a 16. életévét betöltött személy lehet; a 16 éves kort betöltött, de még kiskorú munkavállaló érvényes szerződéskötéséhez pedig szükség van törvényes képviselője hozzájárulására is. Emellett az iskolai szünetben munkavállaló lehet az a 15. életévét betöltött személy, aki tanulmányait nappali rendszerű képzés keretében folytatja. A...
Közeleg az év vége, azonban a munkavállalónak van még 20 nap szabadsága. Ilyen szituációkat év végén már nem lehet orvosolni, hiszen a munkáltató oldaláról megy az év végi hajtás, nem alkalmas az időpont a szabadságra. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a munkavállalónak sem alkalmas családi vagy egyéb okok miatt. A munkáltató ideges, mert kiadni már nem tudja, pénzben pedig nem lehet megváltani. Emiatt szeretné megbüntetni a munkavállalót, mert úgy érzi, a munkavállaló saját hibájából került e...
A vállalkozások versenyképességét veszélyeztető munkaerőhiány következtében számos olyan trendnek lehetünk szemtanúi, amelyek alapjaiban változtatják meg az eddig ideálisnak tekintett piaci helyzetet. Ezeket a jelenségeket jól példázza, hogy korábban azt tekintettük normálisnak, ha a nyugdíjba vonuló alkalmazottakat váltották a fiatal munkavállalók, ma már azonban egyre gyakoribb megoldás nyugdíjas korú munkavállalókkal betölteni a megüresedő munkaköröket. A nyugdíjkorhatár eléréséből tehát m...
A gyermekvállalással kapcsolatos cikksorozatunk első részében a várandósság alatti munkavégzésnek, a második részben pedig a szülési szabadságnak a legfontosabb munkajogi vetületeit tekintettük át. Speciális szabályokra ugyanakkor a munkába történő visszatérést követően is tekintettel kell lenniük a munkáltatóknak, így a teljesség kedvéért jelen cikkünkben ezeket a szempontokat vesszük vizsgálat alá. Evidensnek tűnik, de mégis fontos rögzíteni: a munkáltató legfőbb kötelezettsége a szülés ...
A női munkavállalók többsége tisztában van azon körülménnyel, hogy a várandóssághoz kapcsolódóan milyen munkajogi védelem és kedvezmény illeti meg, ugyanakkor sokan nem tudják, hogy milyen védelem és kedvezmény illetheti meg azon munkavállalókat, akik mesterséges megtermékenyítésre irányuló programban, ún. emberi reprodukciós eljáráson vesznek részt. Jelen cikkünkben az emberi reprodukciós eljáráson való részvétellel összefüggő munkajogi szabályokat, e körben pedig az ehhez kapcsolódó felm...
A témához kapcsolódó előző cikkünkben elsősorban azokat a szabályokat tekintettük át, amelyek a várandósság bejelentésétől a szülési szabadságig terjedő időszakban irányadóak a munkáltató és a várandós munkavállaló számára. Az alábbiakban azokat az eseteket vesszük sorra, amikor a várandósság okán már nem végez munkát a kismama, erre ugyanis többféle jogcím – és persze hozzá kapcsolódó jogkövetkezmény – alapján is sor kerülhet. Mindenekelőtt kezdjük a legáltalánosabb távolléti formával, a ...
Kérhetem-e, hogy készpénzben adják oda a munkabérem? Köteles vagyok bankszámlát nyitni? Biztosan kifizeti-e a munkáltató péntek délután a béremet, ha a fizetés napja hétvégére esik? A munkabér kifizetése mint a munkaviszony sarkalatos pontja, rengeteg ilyen és hasonló kérdést vet fel a munkavállalók körében, amelyekre jelen cikkünkben igyekszünk választ adni. A munkáltató a munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára történő utalással fizeti meg. Amennyi...