A Munka Törvénykönyve alapelvként fogalmazza meg a munkaviszony alanyainak kölcsönös együttműködési kötelezettségét, valamint a munkavállaló számára általános követelményként írja elő a munkára képes állapotban történő megjelenést, valamint a munkaideje alatti rendelkezésre állást. A munkavédelemről szóló törvény szerint a munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával v...
Egyes munkáltatóknál bevett gyakorlat, hogy az állásinterjúk során vagy azt követően – de még a tényleges munkaviszony létesítése előtt – egy-egy próbanapot vagy akár próbahetet kívánnak eltöltetni a leendő munkavállalóval azért, hogy a munkavállalót és a munkavégzését megismerjék. Noha egyes szektorokban általános jelleggel alkalmazzák a próbanap intézményét, nem árt tisztában lenni azzal, hogy mikor válik jogellenessé a próbanap alkalmazása és milyen jogi buktatókat jelenthet a munkáltat...
A köztudatban számos téves információ kering azzal kapcsolatosan, hogy a részmunkaidő milyen befolyással van a nyugdíjkorhatár betöltésére, illetve a nyugdíj összegére. Figyelemmel arra, hogy a nyugdíjjogszabályok értelmezése nem könnyű feladat, cikkünkben igyekszünk tisztázni a kérdést, hogy mi az összefüggés a nyugdíj és a részmunkaidő között. Először is érdemes tisztázni, a részmunkaidőnek nincs jelentősége abból a szempontból, hogy a munkavállaló mikor mehet nyugdíjba: a részmunkaidőbe...
A munkáltatóknak minden körülmények között biztosítania kell munkavállalói részére az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. Ebbe természetesen beletartozik a megfelelő munkahelyi hőmérséklet fenntartása is, amely különösen a téli időszakra irányadó. Jelen cikkünkben sorra vesszük, hogy mely feltételeket kell biztosítania a hidegre való tekintettel a munkáltatónak akár zárt, akár szabadtéri munkahelyen végezzük munkánkat. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a to...
A munkaviszony megszüntetésének legrugalmasabb – és nem utolsósorban – legbékésebb módja a közös megegyezés, melyet természetesen a munka törvénykönyve is külön nevesít, arra viszont, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kellene szerepelnie, nem ad eligazítást. Az irányadó bírósági gyakorlat értelmében, ha egy megállapodásban a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének az időpontját rögzítik, úgy az közös meg...
Az elmúlt hetekben a politikai közbeszéd egyik központi eleme volt a „túlóratörvény” vagy „rabszolgatörvény” néven elhíresült jogszabálytervezet. A politikai szereplők részéről - pártállástól függően – teljesen ellentétes állítások láttak napvilágot. Ami egyértelműen leszögezhető: nem segíti a tények megértését, ha azokat politikusok próbálják elmagyarázni, így cikkünkben arra teszünk kísérletet, hogy a jogszabály-módosítást külső szemlélőként, objektíven magyarázzuk el. Ami biztos: 2019. ...
A munkavállaló már régóta nem elégedett munkahelyével és egy szép napon előtör belőle az indulat, majd főnöke képébe vágja, hogy a mai nappal felmond, többet a lábát se teszi be ide. Főnöke közli vele, hogy nem úgy van az, 30 nap felmondási időt le kell még dolgoznia, mert az azonnali hatályú felmondás feltételei nem állnak fenn. A munkáltató felhívja a munkavállaló figyelmét arra is, hogy felmondását írásban erősítse meg. A munkavállaló az írásbeli megerősítéssel két hetet is késik, de azt g...
Ittas pletykálás a főnökről, nem kívánt közeledés a munkatárshoz, véletlen károkozás a kollégával eljárt tánc hevében, sőt kéz- és lábtörés a tánc közben? Legyen az munkahelyi karácsonyi, farsangi rendezvény vagy sportnap, gyakran kerekedhet az ilyen kötetlen munkahelyi alkalmakon is olyan szituáció, aminek munkajogi következményei lehetnek. Jelen bejegyzésünkben gyorstalpalót adunk a munkahelyi rendezvények kapcsán felmerülő érdekes felvetésekre: jogos az azonnali hatályú felmondás, ha kicsi...