Egyre több szorgalmas középiskolás nebuló vállal munkát a nyári szünet időtartamára. Munkáltatóként ilyenkor nem árt tisztában lennünk a tizennyolc éven aluliak munkaviszonyban történő foglalkoztatására vonatkozó kötelező jogszabályi előírásokkal. A főszabály szerint, munkaviszonyt munkavállalóként csak az létesíthet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. A munka világában a 18 éven aluli munkavállalókat fiatal munkavállalóknak nevezzük. A főszabály alól rögtön az első kivételt jelent...
Korábbi cikkünkben már körbejártuk a feketemunka fogalmát és a munkaügyi ellenőrzés során kiszabható munkaügyi bírság mértékét is. A bírságon túl azonban további súlyos következményekkel kell számolnia annak, akit „feketézésen” érnek: lássuk, mit kockáztat a foglalkoztató és mit a foglalkoztatott, ha fény derül a „sötét viszonyra”! Foglalkoztatói szempontból igen fontos szabályváltozás, hogy 2018. január 1-jétől szigorították a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása esetén alkalmazandó...
A munka világában a legfontosabb jognyilatkozatokat mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak írásban kell megtennünk. Ezek közül kiemelendő a munkaviszony egyoldalú megszüntetésére irányuló jognyilatkozat, azaz a felmondás is, hiszen az írásba foglalásának az elmaradása már önmagában jogellenessé teszi a felmondást, függetlenül attól, hogy melyik oldalon állunk. A következő fontos dolog, amire oda kell figyelni, az a felmondás közlésének formája, módja. A hagyományos felmondási mó...
A csillagok szerencsétlen állásán kívül nem szükséges különösebb összetevő ahhoz, hogy ártatlan külső szemlélőből egy jogvita vagy éppen egy büntetőügy elbírálásához szükséges információval rendelkező tanúvá váljunk. Bár a tanúzás alapvető állampolgári kötelezettség, az idéző végzés érkezése keveseket tölt el örömmel és büszkeséggel, amely talán valamelyest orvosolható, ha megismerjük a tanúzáshoz kapcsolódó jogainkat és kötelezettségeinket – ezúttal a munkajog szemszögéből. Ha túltesszük ...
Számos esetben fordulhat elő, hogy a munkavállaló valamilyen váratlan esemény folytán fizetés nélküli szabadságra kényszerül, fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt – főszabály szerint – nem illeti meg társadalombiztosítási ellátás, csak ha külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A tb-ellátások szempontjából fontos különbséget tenni a fizetési nélküli szabadság két esetköre között. A hatályos munkajogi szabályok alapján a munkavállal...
Azt mindenki tudja, hogy a magyarországi tb-jogszabályok útvesztőiben könnyű elveszni. Az már csak ráadás, ha egy olyan munkavállalót akarunk foglalkoztatni, aki egyébként ezzel párhuzamosan egy másik tagállamban is munkaviszonyban áll egy munkáltatóval. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés: hova fizesse a munkáltató a társadalombiztosítási járulékokat? Először is fontos leszögeznünk, hogy több tagállamban tevékenységet folytató személy szerencsére csak egy tagállamban lehet biztosított, és e...
Fekete, fekete, fekete… hangzik a lüktető ismétlés Babits Mihály Fekete ország című versében. Nem ezzel a lehangoló látomással kívánunk párhuzamot vonni a feketemunkáról szóló cikksorozatunkban, csak a téma komolyságára kívánjuk eme felütéssel a Kedves Olvasó figyelmét felhívni. Bár napjainkra sokat fehéredett a gazdaságunk, de még mindig elterjedt a feketemunka. Annak szankcionálása és a kapcsolódó hatósági ellenőrzés azonban nem ismert teljeskörűen a foglalkoztatók körében. Sőt maguk a f...
Tévedni emberi dolog. Még a legprecízebb eljárás esetében is megtörténhet, hogy porszem kerül a gépezetbe: a fáradt bérszámfejtő ásítás közben elszámítja magát, és kétszer is átutalja a munkavállaló munkabérét. Mit tehet a munkáltató ebben az esetben? A munkavállaló oldaláról nézve: indulhat a „celebration”? A Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezése szerint, az ily módon kifizetett összeg jogalap nélkül kifizetett munkabérnek minősül. Ebben az esetben a munkáltató közvetlenül a munkaváll...