Sokaknak ismerős lehet az a kiszolgáltatott helyzet, amikor a munkáltató nem hajlandó határozatlan idejű munkaszerződést kötni a munkavállalóval, holott már több éve dolgozik a cégnél, és munkájának minőségét folyton bizonyítja. A munkavállaló ezzel folyamatosan bizonytalan helyzetben van, nem tudni, hogy a munkáltató újra meghosszabbítja-e a munkaviszonyát, vagy esetleg vállat rántva csak annyit mond a határozott idő lejáratakor: nem kell indokolnom, köszi az 5 évet, viszlát! Ez azért jog...
Szinte mindenki számára egyértelmű, hogy Magyarországon a munkaszerződést írásba kell foglalni. Azt viszont már csak kevesen tudják, hogy ez a munkáltató kötelezettsége, oly módon, hogy az írásba foglalt munkaszerződésből egy eredeti példányt át kell adnia a munkavállalónak. Azt pedig még kevesebben, hogy a szóban létrejött munkaszerződés is érvényes lehet – de csakis egy esetben! Ha a munkavállaló a munkába lépést követő 30 napon belül nem fordul munkaügyi bírósághoz, annak megállapítá...
A bírósági gyakorlatban a munkajogi jogsértések, jogellenes munkaviszony-megszüntetések körében időről-időre felmerül a munkához való jog sérelme, mint „személyiségi jogi” sérelem kérdése és ehhez kapcsolódóan a sérelemdíj iránti igény előterjesztése. A munkához való jogot a szociális jogok családjába tartozóként kezeli a jogtudomány, és mint ilyet, nem sorolja egységesen az emberi jogok közé, mivel bírói kikényszeríthetősége sokszor kétséges. A munkához való jog a gazdasági (tulajdonos...
Gyakran hallunk a munkáltató részéről bérlevonással kapcsolatos megjegyzéseket, fenyegetéseket, de ne dőljünk be nekik! Hogy ne érjen többé meglepetés, ismerjük meg azokat a szabályokat, amelyek alapján mégis helye van a levonásnak! Munkabérből történő levonásnak kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben, illetve – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. Végrehajtható határozatok lehetnek bírósági vagy más hatósági határozatok, de jó, ha tudjuk, ho...
Egy munkavállaló elvesztése általában nem csak a jó érzésű munkahelyi közösséget, hanem a munkáltatót is mélyen érinti. A szomorú és fájdalmas hír általában felkészületlenül ér mindenkit, munkáltatóként azonban tudni kell az ilyen helyzetet is megfelelően kezelni. A munkavállaló halála esetében a munkaviszony ‒ mivel egy személyhez kötődő kötelemről beszélünk, azaz a munkavállalót személyes munkavégzési kötelezettség terheli ‒ magától értetődően, a munka törvénykönyve erejénél fogva, minde...
A munkavállalók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy milyen juttatások jár(hat)nak nekik jogszabály nyújtotta joguk folytán, ezért célszerűnek láttam egy kevésbé ismert, a munkabér kifizetésén kívüli munkáltatói kötelezettséget – egyben munkavállalói jogosultságot – kiemelni és megvilágítani a sok közül. A bejegyzésben az általános költségtérítési szabályon túl a munkavállaló látásromlásának megakadályozásával kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket vesszük górcső alá. A munka törvény...
Egy korábbi blogbejegyzésünkben már tisztáztuk, hogy a szabadságot – legalábbis annak nagyobb részét – nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. Előállhat azonban olyan eset, amikor a munkaviszony megszűnéséig a munkavállaló – valamilyen, vagy a saját, vagy a munkáltató érdekkörében felmerült okból – nem vette igénybe az őt megillető összes szabadságot. Mi a követendő eljárás ebben az esetben? Főszabály szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos s...
A modern munkaerőpiaci körülmények között már-már közhelyszámba megy az a megállapítás, amely szerint a munkavállalók – és persze közvetett módon a munkáltatók – versenyképességének fenntartásához a folyamatos képzés, az új ismeretek elsajátításának képessége elengedhetetlenné vált. A képzett munkaerő biztosítása céljából a munkáltatók gyakorta vállalják a tandíjak finanszírozását az alkalmazottak helyett, ami számtalan olyan kérdést vethet fel, melyet a munkaszerződés rendelkezései alapjá...