Számos esetben fordulhat elő, hogy a munkavállaló valamilyen váratlan esemény folytán fizetés nélküli szabadságra kényszerül, fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt – főszabály szerint – nem illeti meg társadalombiztosítási ellátás, csak ha külön egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A tb-ellátások szempontjából fontos különbséget tenni a fizetési nélküli szabadság két esetköre között. A hatályos munkajogi szabályok alapján a munkavállal...
Azt mindenki tudja, hogy a magyarországi tb-jogszabályok útvesztőiben könnyű elveszni. Az már csak ráadás, ha egy olyan munkavállalót akarunk foglalkoztatni, aki egyébként ezzel párhuzamosan egy másik tagállamban is munkaviszonyban áll egy munkáltatóval. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés: hova fizesse a munkáltató a társadalombiztosítási járulékokat? Először is fontos leszögeznünk, hogy több tagállamban tevékenységet folytató személy szerencsére csak egy tagállamban lehet biztosított, és e...
Fekete, fekete, fekete… hangzik a lüktető ismétlés Babits Mihály Fekete ország című versében. Nem ezzel a lehangoló látomással kívánunk párhuzamot vonni a feketemunkáról szóló cikksorozatunkban, csak a téma komolyságára kívánjuk eme felütéssel a Kedves Olvasó figyelmét felhívni. Bár napjainkra sokat fehéredett a gazdaságunk, de még mindig elterjedt a feketemunka. Annak szankcionálása és a kapcsolódó hatósági ellenőrzés azonban nem ismert teljeskörűen a foglalkoztatók körében. Sőt maguk a f...
Tévedni emberi dolog. Még a legprecízebb eljárás esetében is megtörténhet, hogy porszem kerül a gépezetbe: a fáradt bérszámfejtő ásítás közben elszámítja magát, és kétszer is átutalja a munkavállaló munkabérét. Mit tehet a munkáltató ebben az esetben? A munkavállaló oldaláról nézve: indulhat a „celebration”? A Munka Törvénykönyve irányadó rendelkezése szerint, az ily módon kifizetett összeg jogalap nélkül kifizetett munkabérnek minősül. Ebben az esetben a munkáltató közvetlenül a munkaváll...
Az ember sok időt tölt a munkahelyén összezárva a kollégáival, és sokszor előfordulnak egymás közötti viccelődések, csipkelődések, amikor nem nehéz átlépni a jó ízlés és a munkahelyi etikett írott és íratlan szabályait. Hol van a határ? Mi az, ami már nem tartozik a szokásos viccelődés körébe, hanem már a munkahelyi szexuális zaklatás határát súrolja? Mit tehet ilyenkor a kiszolgáltatott helyzetben lévő kolléga? Mi a helyes eljárás a munkáltató részéről? Mi történhet egy ilyen esetben a „zakl...
Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a munkavédelmi szabályok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató kötelezettségévé teszik a pszichoszociális kockázatok felmérését és csökkentését. Rögtön felmerül a kérdés: mi az a pszichoszociális kockázat? A jogszabály száraz definíciója szerint a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befoly...
Újra itt a forró nyár, és ezzel együtt a nyári szabadságolások időszaka. Munkavállalóként azonban, ha nem akarjuk, hogy kellemetlen meglepetések érjenek, nem árt ismernünk néhány, a szabadság kiadására vonatkozó törvényi előírást. Sokan nincsenek tisztában azzal a szabállyal, hogy a szabadság kiadásának az időpontját nem a munkavállaló, hanem a munkáltató határozza meg. Annak érdekében, hogy a munkavállalónak is legyen azért némi beleszólása, a Munka Törvénykönyve előírja, hogy évente hét m...
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy a munkavállalók munkaviszonyának munkáltató általi megszüntetése milyen feltételek esetén minősülhet csoportos létszámcsökkentésnek, avagy ahogy sokszor emlegetjük, csoportos létszámleépítésnek. A csoportos létszámcsökkentés szabályait akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató a működésével összefüggő okból 30 napos időszakon belül meghatározott számú munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni. Ahhoz, hogy egy – nem várt – munkaügyi perben ...