Kevesen vannak tisztában azzal, hogy a munkavédelmi szabályok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató kötelezettségévé teszik a pszichoszociális kockázatok felmérését és csökkentését. Rögtön felmerül a kérdés: mi az a pszichoszociális kockázat? A jogszabály száraz definíciója szerint a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befoly...
Újra itt a forró nyár, és ezzel együtt a nyári szabadságolások időszaka. Munkavállalóként azonban, ha nem akarjuk, hogy kellemetlen meglepetések érjenek, nem árt ismernünk néhány, a szabadság kiadására vonatkozó törvényi előírást. Sokan nincsenek tisztában azzal a szabállyal, hogy a szabadság kiadásának az időpontját nem a munkavállaló, hanem a munkáltató határozza meg. Annak érdekében, hogy a munkavállalónak is legyen azért némi beleszólása, a Munka Törvénykönyve előírja, hogy évente hét m...
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy a munkavállalók munkaviszonyának munkáltató általi megszüntetése milyen feltételek esetén minősülhet csoportos létszámcsökkentésnek, avagy ahogy sokszor emlegetjük, csoportos létszámleépítésnek. A csoportos létszámcsökkentés szabályait akkor kell alkalmazni, ha a munkáltató a működésével összefüggő okból 30 napos időszakon belül meghatározott számú munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni. Ahhoz, hogy egy – nem várt – munkaügyi perben ...
Napjainkban egyre aktuálisabb témává válik az adatvédelem és az információbiztonság követelménye, különösen a 2018. május 25. napjától alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendeletre (röviden: GDPR) figyelemmel. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások közül kevesen gondolnak az adatvédelem kapcsán az iratok megőrzésének fontosságára, illetve a szükséges selejtezések elvégzésére, pedig ezeknek a tevékenységeknek is jelentős szerepe van egy társaság megfelelő és hatékony működése szempontjából. ...
Korábban többször foglalkoztunk a versenytilalmi megállapodások jogi jellegével, illetve jogszabályi követelményeivel. Jelen cikkünkben kiemelünk pár gyakorlati példát, amelyek megléte esetén komolyan meg kell fontolni a meglévő versenytilalmi megállapodás módosítását, mert könnyen előfordulhat az is, hogy érvénytelennek minősül, és nem kötelezi sem a munkáltatót, sem pedig a munkavállalót. A leggyakoribb hiba, hogy a versenytilalmi megállapodásban meghatározott ellenérték nem éri el az adot...
A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy egy felmondást szerződésszerűen postai úton elküldünk, azt azonban a címzett nem veszi át, így esetleg a hosszas kézbesítés miatt kicsúszunk a 30–60 napos felmondási időből, és már senki sem tudja, mikor is szűnik meg a jogviszony. A Ptk. rendelkezései a felmondás írásbeli közlése esetén is elvárják a felektől a jognyilatkozat hatályosulása érdekében az együttműködésüket. A polgári jog jogelvei vagy konkrét szabályai nem tesznek lehetővé olyan ér...
A munkajogviszony alatt gyakran előfordul, hogy a munkavállaló munkaköre megváltozik, kibővül, és a munkavállalónak más, a korábbi munkakörétől eltérő feladatokat kell ellátnia. Felmerül a kérdés, hogy ilyen esetekben kiköthet-e a munkáltató ismételten próbaidőt a betanulási időszakra hivatkozással, illetve ezen „új” próbaidő esetén a felek indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntethetik-e a munkaviszonyt? A munka törvénykönyve egyértelműen akként rendelkezik, hogy próbaidőt kizárólag...
Minden bizonnyal Ön is szembesült már a kérdéssel, hogy hány nap betegszabadság illeti meg és mennyi lesz az annyi (a hónap végén). A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a „munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki” a munkáltató. Az Mt. hatálya alá tartozó alkalmazottakkal ellentétben nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), i...