A Kúria egyik friss döntésében foglalkozott a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásban foglalt „adminisztrációs hibából” vállalt munkáltatói fizetési kötelezettség következményeivel.
A döntés alapjául szolgáló tényállás szerint a munkavállaló 2019. április 4-én írásban kérelmet terjesztett elő, amelyben munkaviszonya 2019. április 30-ával történő megszüntetését kérte. Az illetékes HR-vezető a munkavállaló kérelmére április 4-én rájegyezte, hogy „Átvet...
Kategória: Munkajog
Amennyiben a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, az Mt. szabályai szerint köteles megtéríteni a munkavállaló részére az okozott kárt.
A kártérítési igény körében a munkavállaló választhat, az alábbiak közül:
tételes kártérítési igénnyel él, amely esetben a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét, vagy
átalány-kártérítést választ, amikor a munkáltatói felmondás esetén irá...
Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a Munka Törvénykönyvében (Mt.) nem szabályozott mely esetben fordulhat elő, hogy a munkavállalónk nem köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének, magyarul nem kell dolgoznia.
Az Mt. alábbi fundamentális rendelkezését jól ismerjük: munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni [Mt. 42. § (2) bekezdés a) pont]. A munkavégzés definícióját – eggyel kevésbé absztrakt módon – röviden az alábbiak szerin...
A tényállás szerint a munkáltató minden reggel szúrópróbaszerű alkoholszondás ellenőrzést végzett munkavállalói körében, és az egyik dolgozónál pozitív lett az eredmény.
A munkavállaló nem ismerte el az alkoholfogyasztás tényét, ezért a munkáltató a helyi kórházba véralkohol-vizsgálatra küldte el. A felperes – alkoholos befolyásoltságtól mentes állapotára hivatkozva – a szállítást nem vette igénybe, hanem saját gépjárművel ment az egészségügyi intézménybe. A kórház azonban a munkáltatóval v...
Az Országgyűlés elé került „A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” című törvényjavaslat, amellyel számos egyéb jogszabály mellett módosítani fogják a munka törvénykönyvét, illetve a munkavédelemről szóló törvényt, pontosítva a távmunkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályokat.
A törvénymódosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe való átemelése történik meg. Különbséget tesznek a számítástechnikai eszköz al...
2021. november 1-jén lépett hatályba a nagy visszhangot kapott 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet a munkahelyek koronavírus elleni védelméről.
A rendelet jogalkotó által megjelölt célja annak biztosítása, hogy a cégek, vállalkozások és intézmények jogot kapjanak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás beadását a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.
A munkáltató – az egészség megóvása érd...
A gyakorlatban ugyan ritkábbak azok a jogviták, amelyek a munkavállalók jogellenes felmondására tekintettel indulnak, de érdemes tisztában lenni azzal, hogy nem csak a munkáltatónak lehet „rossz”, ha a felmondás szabályait nem tartja be.
A munkavállalói felmondás esetei
Ami minden esetben szükséges: a munkavállaló köteles a felmondást írásba foglalni és a munkáltatóval közölni (a munkáltatói jogkör gyakorlója számára átadni vagy bizonyítható módon részére eljuttatni).
A munkavállaló ...
Bármikor előfordulhat olyan élethelyzet, hogy a munkavállaló megszorul és egyéb lehetőség híján a munkáltatóhoz fordul kölcsönért. Milyen lehetőségei vannak ilyen esetben a munkáltatónak? Mire érdemes odafigyelni, hogy a munkáltató ne fusson bele adózási problémákba?
Először érdemes számba venni azokat az eseteket, amelyeknél nem keletkezik adófizetési kötelezettség:
a munkavállaló részére nyújtott lakáscélú munkáltatói kölcsön és
a munkabérelőleg.
A személyi jövedelemadóról szó...