Korábban többször foglalkoztunk a versenytilalmi megállapodások jogi jellegével, illetve jogszabályi követelményeivel. Jelen cikkünkben kiemelünk pár gyakorlati példát, amelyek megléte esetén komolyan meg kell fontolni a meglévő versenytilalmi megállapodás módosítását, mert könnyen előfordulhat az is, hogy érvénytelennek minősül, és nem kötelezi sem a munkáltatót, sem pedig a munkavállalót. A leggyakoribb hiba, hogy a versenytilalmi megállapodásban meghatározott ellenérték nem éri el az adot...
A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy egy felmondást szerződésszerűen postai úton elküldünk, azt azonban a címzett nem veszi át, így esetleg a hosszas kézbesítés miatt kicsúszunk a 30–60 napos felmondási időből, és már senki sem tudja, mikor is szűnik meg a jogviszony. A Ptk. rendelkezései a felmondás írásbeli közlése esetén is elvárják a felektől a jognyilatkozat hatályosulása érdekében az együttműködésüket. A polgári jog jogelvei vagy konkrét szabályai nem tesznek lehetővé olyan ér...
A munkajogviszony alatt gyakran előfordul, hogy a munkavállaló munkaköre megváltozik, kibővül, és a munkavállalónak más, a korábbi munkakörétől eltérő feladatokat kell ellátnia. Felmerül a kérdés, hogy ilyen esetekben kiköthet-e a munkáltató ismételten próbaidőt a betanulási időszakra hivatkozással, illetve ezen „új” próbaidő esetén a felek indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntethetik-e a munkaviszonyt? A munka törvénykönyve egyértelműen akként rendelkezik, hogy próbaidőt kizárólag...
Minden bizonnyal Ön is szembesült már a kérdéssel, hogy hány nap betegszabadság illeti meg és mennyi lesz az annyi (a hónap végén). A munka törvénykönyve (Mt.) szerint a „munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki” a munkáltató. Az Mt. hatálya alá tartozó alkalmazottakkal ellentétben nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), i...
A multinacionális cégeknél egyre inkább felmerül annak az igénye, hogy a munkabér euróban vagy más külföldi pénznemben kerüljön kifizetésre a munkavállalóknak. Nem ritka azonban az az eset sem, hogy maga a dolgozó kopogtat a főnökénél, és kéri, hogy a külföldi nyaralására tekintettel a következő havi munkabérét kivételesen ne forintban, hanem az úti cél szerinti ország fizetőeszközében fizessék ki neki. Felmerül tehát a kérdés, hogy van-e arra (jogi) lehetőség, hogy a munkabér külföldi pén...
Egyesek szerint kifejezetten rombolja a munkahelyi légkört és bérfeszültséget okoz, ha a kollégák tudnak egymás fizetéséről. Szinte minden munkahelyen előfordult már, hogy a HR-es kikotyogta a nemrég felvett fiatal kolléga munkabérét. A pletyka ilyen esetben futótűzként szokott terjedni arról, hogy az új munkatárs magasabb fizetést kap, mint a vele egy szinten, de régebben dolgozó többi kolléga, és már ki is alakult a feszült légkör, a munkáltató meg a haját tépi. A munkabérek nyilvánosság...
Szinte minden aktív korú, dolgozó embert érint a köznyelvben csak „túlóraként” elhíresült munkavállalói extra tehervállalás. Van, akit nagyobb, van, akit kisebb mértékben, de személy szerint még nem találkoztam olyan emberrel, aki azt mondta volna, hogy eddig valamennyi munkanapján haza tudott menni a munkaideje lejártát követően. Kérdés, hogy az emberek tudják-e, hogy mi a túlóra munkajogi vetülete, maximalizált mértéke és anyagi következményei? Kezdjük talán a terminológia pontosításá...
Az ember nem robot. Elképzelhető, hogy néhány évtized múlva eljutunk odáig, hogy a munkahelyek többségén gépek veszik át az emberek munkáját, amíg azonban ez nem történik meg, addig az ember kénytelen tolni a szekeret. Az ember pedig elfárad, pihenésre van szüksége, szükségletei vannak, amikre időt kell szakítania, nem csak hétvégén, hanem akkor is, ha dolgozik. Ezt kívánja a jog biztosítani a legrövidebb pihenőidővel, a munkaközi szünettel, amelyet a munkáltató köteles biztosítani a munkavál...