A Kormány által 2020. április 7-én bejelentett, a munkahelyek megőrzését és a munkáltatók, valamint a munkavállalók támogatását célzó gazdaságvédelmi akcióterv keretében nyújtott támogatásokat nem minden munkáltató kívánja vagy tudja igénybe venni. A munkahelyek megmentése céljából ezért a munkáltatók olyan házon belüli intézkedéseket hoztak az elmúlt időszakban, amellyel megítélésük szerint működésük hosszú távon fenntarthatóvá válhat. Az egyik ilyen gyakori intézkedési forma a cafeteriaelem...
A koronavírus okozta vészhelyzet miatt számos munkáltató kényszerült munkavállalói egészségének megőrzése érdekében egy átmeneti időszakra elrendelni a munkavállalók otthoni munkavégzését. Erre jellemzően azokban a munkakörökben van lehetőség, ahol a dolgozó számítógépen, telefonon képes elvégezni a munkáját, és a feladatainak ellátásához szükséges eszközök otthon is rendelkezésére állnak. Ezek közé az eszközök közé sorolhatjuk a megfelelő internetkapcsolatot, a számítógépes hardvert és sz...
A jelenlegi veszélyhelyzet alatt gyakori, hogy a munkáltatók és a munkavállalók között felmerül a fizetés nélküli szabadság alkalmazása, ami a felek megállapodásán alapulhat. Ezen megoldás során a munkáltató lényegében mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, amely időtartamra munkabért nem fizet a munkavállaló részére. A 2020. április 7-ei kormánybejelentést megelőzően a fizetési nélküli szabadság időszaka nem csak tisztán munkajogi szempontból, hanem a társadalombizt...
A koronavírus okozta járványügyi helyzetből eredő gazdasági károk mérsékelése céljából számos munkáltató vezet be a munkaszervezést érintő intézkedéseket, amely – sok esetben a munkavállalókkal kötött megállapodás következtében – a munkavállalók munkaidejét és bérezését jelentősen érinti. Ezzel párhuzamosan az is tapasztalható, hogy amelyik vállalkozásnak lehetősége van, az elindítja vagy fokozza a webshopon keresztüli értékesítését. Ennek következtében jelentős mértékben megnövekedett a futá...
A koronavírus okozta gazdasági lassulás során a cégek életben tartása és a munkavállalók munkaviszonyának fenntartása kapcsán számos munkajogi kérdés merül fel, amelyek közül néhány esetkörre a hazai munkajog is keresi jelenleg a választ. Cikkünkben összegezzük azon tényszerű és leggyakrabban alkalmazott intézkedéseket, amelyek a munka világában a koronavírus idején jogszerűen vagy tévesen alkalmazásra kerültek a munkáltatók által. „Szabadságra küldöm a munkavállalót.” A munkáltatók...
Ha a munkáltató a munkaviszonyt felmondással szünteti meg, azt köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkáltató működésével összefüggő vagy a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével kapcsolatos ok lehet. A felmondási okokkal kapcsolatban egy speciális védelmet, korlátozást állít fel a Munka Törvénykönyve a kisgyermeket nevelő munkavállalók esetében a gyermek hároméves koráig, a nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalók esetében pedig az azt megelőző ötéves...
Az állami családtámogatás keretén belül gyakran merül fel kérdés a családtámogatási elemek közül a családi pótlékra való jogosultság feltételeivel, valamint a családi pótlék folyósításának módjával kapcsolatban. Jelen cikkünkben bemutatjuk a családi pótlékra való jogosultság főbb kérdéseit, valamint a juttatás szabályait. A családi pótlék célja A családi pótlék családtámogatási ellátás, amely magában foglalja az ún. nevelési ellátást, valamint az iskoláztatási támogatást. A különbségtét...
A munka díjazásával összefüggésben gyakran merül fel kérdésként a gyakorlatban a prémium, valamint a jutalom közti különbség, illetőleg, hogy mely munkáltatói kötelezettségvállalási szint az, amely eléri a prémium jogi minőségét. Jelen cikkünkben a prémium, mint a leggyakoribb teljesítményösztönző bérelem jogi természetével összefüggő kritériumokat, valamint a prémiumra vonatkozó széleskörű bírói gyakorlat adott szegmenseit mutatjuk be. Prémium és a kötelezettségvállalás szintje A telje...