Az elektronikus számlázással kapcsolatos főbb tudnivalókat négy bejegyzésben fogjuk összefoglalni. Az alapelvek felvázolásával, illetve azok jogszabálynak megfelelő alkalmazásával foglalkozunk először, és kitérünk azokra az esetekre, mikor nem kell megfelelni az egyes számú alapelvnek.
Az áfa törvény a számlák megjelenési formájánál [áfa törvény 174. §] ugyanolyan jogkövetkezményeket garantál az elektronikus és a papíralapú számlák vonatkozásában.
Minden számlának (kibocsátási formájátó...
Kategória: Számlázás, bizonylatolás
A témában íródott eddigi bejegyzéseinkben körbejártuk azokat a témákat, hogy milyen esetekben, illetve milyen formában szükséges/lehetséges a kiállított számlát helyesbíteni. Jelen bejegyzésünkben végezetül a helyesbítés elszámolására vonatkozó szabályokat ismertetjük.
Főszabály szerint a fizetendő adót a teljesítés időpontját magában foglaló adóbevallásban kell rendezni. A számla helyesbítése esetén ugyanakkor speciális szabályok alkalmazandók:
(1) ha a módosítás nem érint adóalap-, va...
Az előző bejegyzésekben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy milyen esetekben szükséges korrigálni a kibocsátott bizonylatot, illetve milyen formában lehetséges azt megtenni, jelen bejegyzésben pedig az adott bizonylaton szereplő egyes adatok vonatkozásában állapítunk meg alaptételeket.
A helyesbítés során mindig kérdésként merül fel, hogy az egyes adatok hogyan, milyen formában javítandók. Két dolgot szükséges ezzel kapcsolatban kiemelni. Az egyik az, hogy a számlával egy tekintet alá es...
Az előző bejegyzésben a számlahelyesbítés egyik formájával, a számlával egy tekintet alá eső okirattal való helyesbítéssel foglalkoztunk, jelen bejegyzésben pedig a „régi” szabályok szerinti eljárás(oka)t mutatjuk be.
A régi szabályok szerinti eljárás alatt a számlahelyesbítést (helyesbítő számla kibocsátása), illetve a stornó számla és új számla kibocsátását értjük.
Bár az áfa törvény 2008 óta már csak a számlával egy tekintet alá eső okiratot tartalmazza a számlát helyesbítő bizonylat...
Az előző bejegyzésekben körbejártuk, hogy milyen esetekben van szükség, illetve mikor, milyen feltételekkel lehetséges számlakorrekció, és melyek a helyesbítésre vonatkozó főbb szabályok. Jelen bejegyzésben a helyesbítés egyik formájára, a számlával egy tekintet alá eső okirattal való történő helyesbítésre való szabályokat ismertetjük.
Az áfa törvény a helyesbítés kérdéséről a következőképpen rendelkezik:
„170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a köve...
A számla-helyesbítéssel kapcsolatos előző bejegyzésünkben arról írtunk, milyen esetekben szükséges a számlakorrekció, most pedig bemutatjuk a helyesbítésre vonatkozó főbb szabályokat.
A helyesbítés formáját illetően három módszert szükséges megvizsgálnunk:
számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása
régi szabályok szerinti eljárás, azaz:
számlahelyesbítés (helyesbítő számla kibocsátása)
stornószámla és új számla kibocsátása.
Amint azt az előző bejegyzésben bemu...
A számlázással kapcsolatban óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy hogyan járunk el helyesen, ha korrigálnunk kell egy korábban kiállított számlát. A bizonylatkorrekciók kapcsán három fontos témát különíthetünk el. Fontos egyrészről megvizsgálni, milyen esetekben szükséges korrigálni a kibocsátott bizonylatot, milyen formában lehetséges a kiállított számlát helyesbíteni, illetve a helyesbítés elszámolására vonatkozó szabályokat is ismertetjük.
Ebben a bejegyzésben azon okokat és indokokat ...
Az általános forgalmi adó szempontjából igen nagy jelentősége van az ügylet teljesítési időpontjának, mivel főszabályként a teljesítés időpontjában keletkezik az áfafizetési kötelezettség.
A Ptk. kötelmi jogi alapelvei értelmében:
„6:35. § [A teljesítés ideje]
(1) A teljesítés ideje meghatározható határnap vagy határidő tűzésével. Határnap tűzése esetén a szolgáltatást ezen a napon kell teljesíteni. Határidő megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott időtartamon belül bármikor...
12