Csak a követelésem egy részére indítottam a pert, buktam a fennmaradó részt?

Szerző: Dr. Molnár Gergő Zsolt | 2017.07.03 | Követeléskezelés

Nagyobb összegű követelés érvényesítése esetén örökös dilemmát jelent, hogy az adósomnak van-e bármilyen értékesíthető vagyona, ergo érdemes-e a követelésem összegéhez igazodó illetéket fordítanom a behajtásra, ezzel is csak növelve a követelésem egészét. Vizsgáljuk meg a lehetséges trükköket és kockázatokat:

Közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalás esetén a közvetlen végrehajthatóság előnyét nyeri a jogosult. Ilyen esetben van arra lehetőség, hogy a közjegyzői okiratot többször záradékoltassuk alacsonyabb összegekre, ezzel fel lehet mérni, hogy érdemes-e emelni a végrehajtható követelés összegét az adós vagyonának ismeretében.

Abban az esetben azonban ha nincs közjegyzői okirat és a követelésem milyensége ezt megköveteli, a perindítás elkerülhetetlen. A nagy összegű követelés érvényesítésének azonban a költsége is magasabb, aminek megelőlegezése egyáltalán nem biztos, hogy megtérül majd, az adós vagyoni helyzete nem ismert, elképzelhető, hogy a követelés behajthatatlannak minősül.

Számlázási Kézikönyv 2017
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 11.900 Ft helyett 8.900 Ft

Erre a helyzetre megoldást jelenthet, ha a jogosult merész módon csupán a követelésének egy kisebb részét érvényesíti, és erre az összegre indít pert, kvázi annak érdekében, hogy az adós vagyonát feltérképezze és a költségeit is mérsékelje.

Ez ilyen módon valóban kevesebb költséggel jár, de a végrehajtás során előfordulhat, hogy az adós jelentős vagyonnal rendelkezik, ilyen esetben azonban sajnos a jogerős ítéletben foglalt összeg erejéig nyerhetek csak kielégítést ebből a vagyonból, annak ellenére, hogy a fennálló követelésem jóval magasabb összegű.

A polgári perrendtartás alapján a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok felek egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék. Ezt jelenti az ítélet anyagi jogereje.

A törvény ezen szakaszából világosan következik, hogy a követelésem egy részét ugyan sikeresen érvényesítettem, azonban mivel a követelés értelemszerűen ugyanazon tényalapból származik, a jogom ítélt dolognak minősül, keresetet immáron nem indíthatok.

A gyakorlatban könnyen előforduló, és a követelés jogosultját igen hátrányos helyzetbe hozó jogi vitás helyzetet a Kúria a BH 2015.8.230 számú elvi jellegű döntésében oldotta fel. A döntés egyértelműen rögzíti, hogy ha csak követelésrészt érvényesít a felperes, ilyenkor a többletre, a nem érvényesített követelésrészre nem terjed ki az ítélet jogereje. Ez tehát azt jelenti, hogy a korábban ugyanazon felek között ugyanazon tényalap alapján folyt eljárásban hozott ítélet jogereje nem zárja ki az új eljárás megindítását az alperessel szemben a még el nem bírált követésrész tekintetében.

Az így indított eljárásban a követelés jogalapja már nem vizsgálható, kizárólag az, hogy az eredetileg megítélt összegen felül az elbírált jogviszonyból megilleti-e még az új keresetben érvényesített összeg a felperest.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja