Cserélni vagy nem cserélni: a szakember-csere buktatói a közbeszerzési eljárásokban

Szerző: Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella | 2018.02.02 | Közbeszerzés

Fontos változást hozott a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.)

a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel történő,  2018. január 1-jén hatályba lépett módosítása a szakember-csere tekintetében.  A törvény-módosítás keretében az alapvetően a közigazgatási perrendtartásról és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények hatályba lépése kapcsán szükségessé vált változtatások mellett (ezekről lásd kicsit bővebben Új év – új szabályok című cikkünket) a Kbt. néhány további szabályának kiigazítására is sort kerített a jogalkotó. Ezek közül az egyik a szakember-csere lehetőségét pontosítja.

KÖTELEZŐ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS 2018 (Ajánlattevők)

Időpont: 2018. április 13.
Előadók: Novakovics Milán, Dr. Poroszkai-German Gabriella, Tótka Tamás

Ár: 49.000 Ft helyett 34.300 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

E módosítás jelentőségét az adja, hogy az uniós közbeszerzési szabályozással összhangban a Kbt. is kivételessé tette az ár kizárólagos értékelésének lehetőségét a közbeszerzési eljárásokban, és az ajánlatkérőket a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására kötelezte. Az ajánlatkérők előzőek következtében a közbeszerzési eljárások jelentős részében a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontot alkalmazzák (kényszerülnek alkalmazni) a nyertes ajánlat kiválasztására; mivel ugyanakkor az ár mellé nem egyszerű olyan értékelési szempontot találni, amely ténylegesen minőségi szempontnak tekinthető (az ellenőrzési gyakorlat által is elismerten), de egyúttal kellően objektív is, gyakran kerül sor a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségének, képzettségének és tapasztalatának értékelési szempontként történő meghatározására.

Megjegyzést érdemel, hogy a személyi állomány szervezettségének, képzettségének és tapasztalatának értékelési szempontként való figyelembevétele lehetőségét is az új közbeszerzési irányelveknek, és az ezek előírásait átültető 2015. évi Kbt.-nek köszönhetjük: korábban ugyanis az Európai Unió Bíróságának következetes ítélkezési gyakorlata értelmében a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a szakmai-műszaki alkalmasság körében figyelembe vehető tényezők – mint például a teljesítésben résztvevő szakemberek végzettsége, képzettsége – csak az alkalmasság megállapítása körében bírhattak jelentőséggel. Az új szabályozás ezen megközelítést egyetlen ponton, kizárólag a szakemberekre vonatkozó feltétel kapcsán áttörte: a szakemberekre vonatkozóan a közbeszerzési eljárásban egyrészt alkalmassági feltétel, másrészt értékelési szempont is meghatározható, feltéve, hogy az alkalmasság megállapításához szükséges követelmények egyértelműen elkülönülnek az értékelés során figyelembe vett tényezőktől.

KÖTELEZŐ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS 2018 (Ajánlattevők)
Az EKR rendszer gyakorlati bemutatása

Időpont: 2018. június 15.
Előadók: Novakovics Milán, Dr. Poroszkai-German Gabriella, Tótka Tamás

Ár: 49.000 Ft helyett 34.300 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

A szabály gyakorlati alkalmazása számos buktatót rejt, különösen akkor, ha ugyanazon szakemberek az alkalmasság igazolása érdekében és az értékelési szempontok vonatkozásában is megjelölésre kerülnek.  Amíg ugyanis az alkalmassági minimum-követelmények igazolása körében a Kbt. kiterjedt hiánypótlási lehetőséget biztosít (amiből következően például az alkalmasság igazolásához bemutatott szakember megfelelőségével kapcsolatos probléma esetén lecserélhető a közbeszerzési eljárás során, és helyette a hiánypótlás keretében új, megfelelő szakember jelölhető meg), az értékelési szempontok tekintetében a csere lehetősége sokkal érzékenyebb kérdés: ha ugyanis az ajánlattevők korlátozás nélkül módosíthatnák az értékelés tekintetében megajánlott szakemberek személyét a hiánypótlás során, az a közbeszerzés eredményének manipulálásához vezethetne: hiába teszi valaki ugyanis a legjobb ajánlatot a bontás idejére, ha utána egy másik ajánlattevő a nyilvánosságra hozott (a bontási eljáráson felolvasott és jegyzőkönyvben rögzített) megajánlásokat megismerve hiánypótlás során a saját szakemberét jobbra cserélve első helyre kerülhetne.

Éppen ezért a Kbt. az értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személyének hiánypótlás keretében történő megváltoztatását csak korlátozottan teszi lehetővé; a 2018. január 1-jétől hatályos előírások ugyanakkor immáron egyértelműen ötvözik a 2017. január 1-je előtti és utáni szabályozás megoldásait, és ezzel mindkét időszakban felmerült problémás helyzeteket kezelik.

A 2018. január 1-jétől hatályos Kbt. előírásai szerint a szakember cseréjére hiánypótlás keretében a közbeszerzési eljárás során a következő két esetben van lehetőség:

  • amennyiben a szakember vonatkozásában bizonyos kizáró okok merülnek fel, vagy
  • ha az az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges.

Mindkét esetben érvényesül az a garanciális szabály, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakembert kell bemutatni; ha pedig a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak a pótolt (eredetileg bemutatott) szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálhatja, és nem eredményezheti az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását.

Fentieken túli esetekben a szakember személyének az eljárás során való megváltoztatása az ajánlat érvénytelenségével jár.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a szakemberre vonatkozó, esetleges ellentmondásos megajánlások kezelésének 2017. január 1-jén bevezetett szabályai ezúttal nem módosultak, azaz amennyiben az értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor továbbra is – feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező – azt az adatot köteles figyelembe venni, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak (az ajánlatkérő az értékelt adat ezen megállapított értékéről az eljárásban részt vevő minden ajánlattevőt, az érték megállapítását követően haladéktalanul, egyidejűleg értesít). Az sem változott, hogy amennyiben a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella

Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Ügyvéd | Közbeszerzési és európai uniós szakjogász
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gabriella.fribiczer@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja