„Én nem magukkal szerződtem!” – Engedményezés a gyakorlatban

Szerző: Dr. Molnár Gergő Zsolt, Dr. Petrik Tamás | 2019.05.23 | Követeléskezelés

Biztos sokan kerültek már olyan helyzetbe, amikor valamilyen szerződés alapján fizetendő összeget nem az követelte rajtuk, akivel szerződést kötöttek. A közösségi médiában egyre gyakrabban jelennek meg olyan felhívások, melyek arra buzdítanak, hogy az ilyen és ehhez hasonló felszólításokat hagyják figyelmen kívül, egy fillért se fizessenek ezeknek a szélhámosoknak. Valóban ennyi lenne az egész? Nézzük, miről is van szó valójában!

Mi is az az engedményezés?

A Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy a követelés jogosultja követelését másra ruházza át. Ezt nevezzük engedményezésnek. Az engedményezés voltaképpen a követelés adásvételét jelenti, vagyis a jogosult a kötelezettel fennálló követelését (akár egyenként, akár csomagban) egy meghatározott vételáron eladja egy harmadik személynek, általában valamelyik követeléskezelő cégnek. Ezek lehetnek például hitel- vagy kölcsönszerződésből eredő követelések, de a közműszolgáltatók is előszeretettel értékesítik a késedelmes ügyfelekkel szemben fennálló követeléseiket.

Az engedményezést követően a követelést eladó fél vagy a követelést megvásárló fél köteles értesíteni a kötelezettet arról, hogy a követelést engedményezték és a kötelezett mostantól az új jogosult felé köteles teljesíteni. Ezek azok a felszólítások, amelyeket a közösségi média szerint figyelmen kívül kellene hagynunk.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Hasznos közterületi kamerák

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A kötelezettek gyakran hivatkoznak arra, hogy ők nem a követelés megvásárlójával szerződtek, semmi közük nincs az ő tartozásához, valamint arra, hogy ők nem járultak hozzá az engedményezéshez, ezért az érvénytelen.

Megjegyzem, hogy az engedményezéshez nem szükséges a kötelezett hozzájárulása, a jogosult szabadon eldöntheti, hogy el kívánja-e adni valamely követelését, a kötelezett pedig onnantól kezdve, hogy tájékoztatták az engedményezésről és felszólították a teljesítésre, kizárólag a követelés új jogosultja felé teljesíthet.

Ki vásárolhat követelést?

A követelésvásárlás ugyanolyan adásvétel, mint bármi más, abban az esetben azonban, ha ezt a tevékenységet üzletszerűen végzik, akkor ez a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint pénzügyi szolgáltatásnak minősül, melyet kizárólag pénzügyi intézmények végezhetnek. Mindaddig, amíg az üzletszerűség nem állapítható meg, magánszemély is vásárolhat követelést.

A Magyar Nemzeti Bank által kiadott tájékoztató alapján üzletszerűnek minősül egy naptári évben egynél több (akár már kettő) egyedi követelés megvásárlása vagy akár egyetlen követeléscsomag megvásárlása, úgyszintén több éven keresztül, naptári évenként egy követelés vagy követeléscsomag megvásárlása.

Nem kell megijedni!

Az engedményezéssel ugyanaz a követelés száll át az új jogosultra, ami korábban is fennállt, sőt a tartozás után felszámítandó kamatok is az eredeti szerződés alapján számítandók. Amennyiben zálogjoggal vagy kezességgel biztosított követelés értékesítésére kerül sor, a zálogjogból és kezességből eredő jogok szintén a követelés új jogosultját illetik meg.

Ahogy fentebb már említettem, az engedményezés követelés-adásvételt jelent, vagyis a követelést vásárló egy meghatározott vételáron jut hozzá a követeléshez, éppen ezért jobb esélyek mutatkoznak arra, hogy a kötelezett kedvezőbb feltételek mellett vagy nagyobb mértékű elengedéssel rendezheti a tartozását, persze ez nem minden esetben igaz.

Ne higgyünk az álhíreknek!

Ha valaki mégis inkább a közösségi médiában terjengő álhíreknek hisz – miszerint az ilyen jellegű felszólítás átverés – az számolhat azzal, hogy a követeléskezelő cég jogi eljárás keretében fogja érvényesíteni a követeléseit, amely végső soron akár a lakóingatlan elvesztésével is járhat.

Összességében tehát elmondható, hogy a követelés engedményezése mind a Polgári Törvénykönyv, mind a hitelintézetekről szóló törvény szerint jogszerű tevékenység, ahhoz a kötelezett hozzájárulása nem szükséges, vagyis a felszólítás kézhezvételét követően érdemes mihamarabb felvenni a kapcsolatot a követelés új jogosultjával a tartozás rendezése érdekében.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja