És mégis hulladék …

Szerző: Dr. Bihary Ákos | 2017.07.27 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A magyar nyelv szépsége és azon sajátossága, hogy ugyanúgy a föld szót használja a bolygóra és arra a területre, amit megművelünk indított a címadásra, részben segítségül hívva Galilei híres mondását.

Egy korábbi blog bejegyzés (Hogy csinál a hatóság hulladékot abból, ami nem az?) tárgya annak a kérdésnek a vizsgálata volt, hogy a környezetvédelmi hatóság egy beruházással kapcsolatos építkezés során az ingatlanról jogerős építési engedély alapján kitermelt, és igazoltan szennyeződésmentes földet hulladéknak minősített

Nos meg kell erősíteni, hogy a hatóság álláspontja ebben a tekintetben a másodfokú eljárás során sem változott, így részben választ kaptunk arra a kérdésre is, amit a Maga ellen fordul-e a hatóság? című bejegyzésben feszegettem.

Számlázási Kézikönyv 2017

Környezetvédelmi Termékdíj 2017

Változások, Bevallás, Ellenőrzés

Szerző: Kelemen István
Ár: 8.900 Ft helyett 5.900 Ft

A következetes hatósági álláspont ismeretében tehát óvatosságra és körültekintésre kell inteni minden olyan ingatlanberuházót, vállalkozót és alvállalkozót, aki a beruházás során földmunkával kerül kapcsolatba.

A hatósági álláspont elsődlegesen a hulladéktörvény azon előírásán alapul, mely szerint a törvény hatálya azon szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra nem terjed ki, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel.

A kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát pedig, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, a hulladék fogalmának meghatározásával, valamint a melléktermékre vagy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

Mivel abban a kérdésben ugyancsak konzekvens a hatósági gyakorlat, hogy az építkezés során kitermelt föld nem lehet melléktermék, a maradék két szempontot kell figyelembe venni és vizsgálni.

Az egyik a hulladék fogalmából következik, nevezetesen az, hogy ha a kitermelt föld birtokosa attól megválik – vagyis a földet nem a kitermelés helyén használják fel –, akkor a föld automatikusan, függetlenül annak szennyezetlen jellegétől, a törvény erejénél fogva hulladékká válik.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy kit tekinthetünk ebben az esetben a kitermelt föld birtokosának: az ingatlan tulajdonosát, vagy a beruházást kivitelező vállalkozót, netán annak a kitermelést végző alvállalkozóját?

Jelentős felelősségi kérdések és adminisztratív terhek kapcsolódhatnak ugyanis ehhez, de sajnos a hatósági döntésből erre vonatkozóan nem lehetett iránymutatást kapni.

A másik figyelembe veendő szempont a hulladékstátusz megszűnése. Ahogy az a korábbi bejegyzésben is felmerült kérdésként, nem tisztázott, hogy milyen konkrét hasznosítási műveleten kell átesnie az igazoltan szennyezetlen földnek, vagy bármely más szennyezetlen anyagnak.

A hatóság erre a kérdésre sem adott választ, vagy útmutatást, így vélhetően a bátor, pénzt és időt nem kímélő piaci szereplőknek jut az a hálátlan feladat, hogy kialakítsa ennek a gyakorlatát.

És hogy magamat máris megcáfolva egy jó hírt is közöljek: a hatóság némileg mégis önmaga ellen fordulva egy konkrét ügyben az első fokon kiszabott jelentős mértékű hulladékgazdálkodási bírság helyett másodfokon csak figyelmeztetésben részesítette az eljárás alá vont vállalkozást.

Van remény!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja