Fekete-fehér, igen-nem – A feketelistás marketingfogások

Szerző: Dr. Kálmán Kinga | 2017.05.15 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Rendszeresen találkozunk a napi sajtóban azokkal a szenzációként tálalt esetekkel, amikor egy széles körben ismert, nemritkán piacvezető céggel szemben szab ki a hatóság jelentős összegű bírságot. Ennek az oka sok esetben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tilalom megsértése.

Ebben a bejegyzésben a törvény (2008. évi XLVII. tv. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról) által nevesített tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistájáról igyekszem bemutatni néhány olyan tipikus marketingtevékenységet, amelyek megalapozhatják a hatóság eljárását.

Bár a feketelista célja azoknak a tényállásoknak a rögzítése, amelyek megvalósítása esetén minden további vizsgálat nélkül megállapítható a gyakorlat tisztességtelensége, a jogszabály szövege alapján egy-egy tevékenység leírása nehezebben értelmezhető, mint a maradék, többségében fekete-fehér esetek kapcsán.

E-Kereskedelem adózási és számviteli kérdései

ÁFA-kérdések, Távolsági értékesítés, Teljesítés helye, Akciók, Promóciók, Pénztárgép, E-számla, Előleg, Online számlázás, Számvitel
Időpont: 2017. október 30., hétfő
Előadók: Dr. Kelemen László, Rácz Gábor

Ár: 25.900 Ft helyett 18.130 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Példának okáért a csalogató reklám alkalmazásának tilalma alapján jogsértő akciós árakat úgy meghirdetni, hogy a vállalkozás tudja, a készlet szűkössége miatt nem fog tudni megfelelő mennyiségben vagy ideig szolgáltatni. Ezt a jogsértést a vállalkozások ugyan előszeretettel igyekeznek orvosolni a „csak a készlet erejéig” szlogen alkalmazásával, ám érdemes tisztában lenni azzal, hogy ez önmagában nem mentesít a jogsértés alól.

A hatóság ugyanis széles körben vizsgálja a vállalkozás értékesítési tendenciáit, az akció nyomán meghatározott árcsökkentés mértékét és a marketingkommunikáció kiterjedtségét is. Fontos tudni továbbá, hogy több üzletre kiterjedő akció esetén a vizsgálat alá vont üzleteknek külön-külön is teljesíteniük kell a megfelelő készletre vonatkozó előírásokat, az összesített adatok ebből a szempontból mérsékelt jelentőséggel bírnak.

A fenti szabályozásból ugyanakkor nem származnak a fogyasztók részére többletjogosultságok és a csalogató reklámok tilalmából nem keletkezik „készlet-garancia”, vagyis a fogyasztónak is számolnia kell azzal az eshetőséggel, hogy a nagy keresletre való tekintettel nem biztos, hogy az akció teljes időtartama alatt marad készleten az akciós áruból.

E-Kereskedelem jogi kérdései

Fogyasztói szerződések, Adatszolgáltatás, Adatvédelem, Webáruház-nyitás, Webáruház-üzemeltetés, Hírlevél-küldés (DM), Fogyasztóvédelem, Panaszkezelés
Időpont: 2017. december 7., csütörtök
Előadók: Dr. Bihary Ákos, Dr. Kálmán Kinga

Ár: 25.900 Ft helyett 18.130 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Hasonlóképpen tilalom alá esik az ún. bait-and-switch reklámok alkalmazása is, amikor egy árucikkre vonatkozó hirdetés valódi célja nem a reklámban szereplő, hanem egy attól eltérő termék értékesítése. Például bait-and-switch reklámot használ az a képzeletbeli utazási iroda, amelynek kedvező áron hirdetett utazási ajánlatára kattintva kizárólag egy drágább, adott esetben a fogyasztók között kevésbé népszerű utazást lehet csak lefoglalni.

Ez a típusú jogsértés a fogyasztó eredeti megrendelése felvételének megtagadásán túl megvalósulhat az akcióban szereplő áru hibás példányának bemutatásával, vagy akár az áru megtekintésének megtagadásával is.

Érdemes tehát az akció időtartama alatt is fokozott figyelemmel kísérni a fogyasztók érdeklődését, és nagyobb kereslet esetén akár időközben is korrigálni a marketingkommunikációt, ellenkező esetben ugyanis a csalódott vevőkön túl a hatóság eljárásával is számolni kell.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Kálmán Kinga

Dr. Kálmán Kinga
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kinga.kalman@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja