Félig teli vagy félig üres?
A feltöltés mint a hulladékhasznosítás egyik módja

Szerző: Dr. Bihary Ákos | 2018.03.22 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Sok esetben gondot okozhat a külszíni bányászat vagy egyéb tevékenység során végzett kitermelés eredményeként visszamaradt tájsebek feltöltése, helyreállítása.

A rekultiváció keretében jellemzően inert, nem hulladéknak minősülő anyagot használnak fel, ami gyakran nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben a kívánt célra, s ez jelentősen növeli a megoldandó problémákat és a felmerülő költségeket.

Talán kevésbé van benne a köztudatban, de erre a tevékenységre megfelelő feltételekkel hulladékok is felhasználhatók, sőt, a jogalkotó újrahasználati és újrahasznosítási, vagyis hulladékgazdálkodási szempontból ösztönzi is a hulladékok ilyen célú felhasználását.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (hulladéktörvény) ugyanis a 2015-ig felállítandó szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakításának érdekében meghatározta a hasznosítási arányokra vonatkozó kötelezettségeket. Ennek keretében pedig 2020. december 31-ig a nem veszélyes építési és bontási hulladékok – a föld és a kő kivételével – esetében az újrahasználatra való előkészítést, az újrafeldolgozást és az anyagában történő egyéb hasznosítást országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.

Környezetvédelmi Termékdíj 2018

Változások, Bevallás, Ellenőrzés

Szerző: Kelemen István
Ár: 8.900 Ft helyett 5.900 Ft

A jelen blogbejegyzés apropóját pedig az adja, hogy az ebbe a körbe tartozó hulladékok anyagában történő hasznosításának minősül az az eset is, amikor a hulladékot a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használják fel.

Fontos hangsúlyozni, hogy a feltöltés nem hulladéklerakást jelent, mivel a feltöltés a hulladéktörvény szerint hasznosítási műveletnek minősül, mégpedig olyan hasznosítási műveletnek, amelynek során meghatározott célra alkalmas hulladék – jelen esetben a nem veszélyes építési és bontási hulladék – felhasználásával hulladéknak nem minősülő anyagokat helyettesítenek kitermeléssel érintett területek helyreállításakor vagy tájrendezéskor.

A lerakás és a hasznosítás megkülönböztetése elsősorban engedélyezési szempontból releváns, hiszen egy hulladéklerakó engedélyezésének jóval szigorúbb kritériumai vannak, mint egy hulladékhasznosítási engedély megszerzésének.

Ehhez kapcsolódóan azt is meg kell azonban említeni, hogy a nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és bontási hulladékot lerakás útján ártalmatlanítani kell.

Az építési és bontási hulladékok körét és azok kezelésének részletes szabályait a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet szabályozza.

Van tehát remény az árkok betemetésére! Építési vállalkozók és bányavállalkozók, feltöltésre fel!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja