Felszámolás és végrehajtás egyszerre? Lehetséges.

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2019.03.28 | Követeléskezelés

A hitelező, amennyiben az adós gazdasági társaság fizetésképtelen, felszámolási eljárást indíthat vele szemben, ahol a társaság vagyontárgyai értékesítésre kerülnek, amelyek értékéből a hitelezők követelései részben vagy egészben megtérülhetnek. Bevett gyakorlat azonban, hogy ezzel egyidejűleg a kezessel szemben végrehajtási eljárást indítanak, ahol a végrehajtás szabályai szerint szintén megtérülhet a követelés. E gyakorlattal kapcsolatban gyakran merül fel a kezesek részéről a kifogás, miszerint a hitelező nem indíthat végrehajtást a kezessel szemben mindaddig, amíg a felszámolási eljárás befejezésre nem került.

Hitelszerződések és kölcsönszerződések gyakori biztosítékául szolgál a kezességi szerződés. A kezesség vállalása komoly felelősséggel jár, hiszen a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

Főszabály, hogy a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az észszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ekkor megilleti a kezest a sortartás kifogása, tehát követelheti, hogy a hitelező előbb az adós cégtől hajtsa be a követelést. A Ptk. alapján azonban készfizető a kezesség – azaz nem illeti meg a sortartási kifogás – akkor, ha az adós cég telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült a behajtás, ha a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést, illetve akkor sem, ha a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

A Ptk. a fentieken túl nem szabályoz olyan esetet, amikor a kezesség készfizető, ezért a kezest alapesetben a sortartási kifogás megilleti. A Ptk. kezességre vonatkozó szabályai azonban diszpozitívak, ezért nincs akadálya annak, hogy a felek kifejezetten készfizető kezességvállalási szerződést kössenek.

Felszámolási eljárás esetében egyébként is megállapítható, hogy az adós fizetésképtelensége fennáll, ezért a hitelezőnek a követelés behajthatatlanságát nem kell igazolnia a kezes felé. Mivel a felszámolási eljárás megindulása már eleve alátámasztja az adós fizetésképtelenségét, így ezt nem kell bizonyítania a hitelezőnek ahhoz, hogy a kezest kötelezze teljesítésre, a hitelező igénye ekkor független a felszámolási eljárás kimenetelétől. Mindezek alapján a felszámolási eljárással párhuzamosan tehát a kezes felszólítható a teljesítésre, annak eredménytelensége esetén pedig végrehajtás kezdeményezhető vele szemben. A párhuzamosan folyó eljárásokban természetesen a hitelező köteles bejelenteni az eljáró felszámoló illetve végrehajtó felé, ha az egyik eljárásból részben vagy egészben megtérült a követelése.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.