Fű alatt: a közbeszerzési szabályok megkerülésének következményei

Szerző: Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella | 2018.03.01 | Közbeszerzés

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.) a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvénnyel történő, 2018. január 1-jén hatályba lépett módosításairól már több posztunkban is hírt adtunk. A törvénymódosítás keretében alapvetően a közigazgatási perrendtartásról és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvények hatályba lépése kapcsán szükségessé vált változtatásokat vezette át a jogalkotó, azonban bizonyos esetekben a szabályok tényleges módosítására is sor került.  Az egyik érdemi változtatást az jelenti, hogy a módosított szabályok alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe került a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértések alapján a szerződés semmisségének megállapítása. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe került továbbá annak megállapítása is, hogy a Kbt. 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e.

Jelen cikkünkben ennek a témakörnek, ezen belül is a Kbt. jogtalan mellőzésével megvalósuló jogsértések esetére irányadó következmények részletesebb bemutatására vállalkozunk.

A Kbt. – az uniós előírásokkal összhangban – három jogsértést kezel kiemelten a következmények szempontjából:

  • a Kbt. jogtalan mellőzését (azaz a közbeszerzési eljárás jogtalan megkerülésével történő szerződéskötést);
  • a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás jogszerűtlen alkalmazását; továbbá
  • a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével történő szerződéskötést (akkor, ha ez egyúttal azzal jár, hogy megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére).

E három jogsértés esetén nem bízza (az uniós jogi követelmények okán nem is bízhatja) a jogalkotó a közbeszerzési jogvitákat elbíráló Közbeszerzési Döntőbizottságra, illetőleg bíróságokra, hogy milyen „büntetések” alkalmazását tartanák indokoltnak; semmisnek minősülnek ugyanis azon szerződések, amelyek ezen jogsértések eredményeképpen jönnek létre [Kbt. 137. § (1) bekezdés], ezen felül, megállapításuk esetén a Kbt. kötelező bírság kiszabását írja elő [Kbt. 165. § (6) bekezdés].

KÖTELEZŐ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS 2018 (Ajánlattevők)

Időpont: 2018. április 13.
Előadók: Novakovics Milán, Dr. Poroszkai-German Gabriella, Tótka Tamás

Ár: 49.000 Ft helyett 34.300 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Nem lenne azonban igazi kockázata a kiemelt jogsértések elkövetésének akkor, ha egy relatíve csekély bírsággal (a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a) meg lehetne úszni a „balhét”. Ennyit akár még meg is érhetne a Kbt. mellőzése az ajánlatkérőnek, illetve szerződő partnerének. Az igazi visszatartó erőt az jelenti, hogy ezen szerződések semmisségének kimondása érdekében a Kbt. további lépésekre kötelezi a jogvitákat elbíráló szerveket: 2017. december 31-éig hivatalból kellett kezdeményezniük a bíróságoknál a szerződés semmisségének megállapítását, 2018. január 1-jétől pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság „nyerte meg” azt a jogot és kötelezettséget, hogy a fenti kiemelt jogsértések – így a Kbt. jogtalan mellőzésének – megállapítása esetén hivatalból állást foglaljon abban a kérdésben, hogy az így létrejött szerződés semmis, vagy, hogy – adott esetben, a jogsértés ellenére – az érintett szerződés mégsem semmis. Ezen utóbbira csak rendkívül kivételes – ugyancsak az uniós jog által szabályozott – körülmények fennállta esetén van lehetőség, mégpedig akkor, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A Kbt. kifejezetten rögzíti, hogy a szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna. Amennyiben azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság „csak” a kiemelten fontos közérdek fennálltára tekintettel állapítja meg, hogy egy szerződés nem semmis, az egyébként is kiszabandó, fentebb más ismertetett bírságon túl további bírságot köteles kiszabni, melynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 15%-a. (Mindösszesen tehát a szerződéses érték legfeljebb 30%-ának megfelelő bírság szabható ki a Kbt. jogtalan mellőzése miatt.)

KÖTELEZŐ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS 2018 (Ajánlattevők)
Az EKR rendszer gyakorlati bemutatása

Időpont: 2018. június 15.
Előadók: Novakovics Milán, Dr. Poroszkai-German Gabriella, Tótka Tamás

Ár: 49.000 Ft helyett 34.300 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott ügyben azt állapítja meg, hogy a szerződés ugyan semmis, de az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot már nem helyreállítható. Ez esetben a további, kötelezően kiszabandó bírság mértéke ugyancsak a szerződés értékének legfeljebb 15%-a. E kérdést – tehát azt, hogy az eredeti állapot helyreállítható-e – a Közbeszerzési Döntőbizottság a módosított szabályok alapján, ugyancsak hivatalból köteles vizsgálni.

Az előbb ismertetett módosítások több szempontból is a szabályozás szigorodását eredményezik:

  • egyrészt azzal, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe került a szerződés semmisségének vagy semmisége hiányának, illetőleg az eredeti állapot helyreállíthatóságának elbírálása, lényegesen rövidebb idő alatt születhetnek döntések (megjegyezzük, nagy ára van ennek: jelentős polgári jogi kérdésekben kell a Közbeszerzési Döntőbizottságnak állást foglalnia a módosított szabályozás következtében…), azaz nő annak a valószínűsége (a jogsértők szempontjából annak kockázata), hogy a jogértések olyankor kerülnek a hatóságok látókörébe, amikor még nem fejeződött be a Kbt. megkerülésével kötött szerződés teljesítése, és így az érintettek nem intézhetik el az ügyet egy egyszerű bírság megfizetésével;
  • ha pedig mégsem kell szembesülniük a semmisség következményeivel, dupla összegű kötelező bírságot kell leróniuk a jogsértés miatt.

Persze mindennek alapvetően akkor van jelentősége, ha a Kbt. jogtalan mellőzésével kötött szerződések napvilágra kerülnek. Az elmúlt néhány év statisztikáit áttekintve viszont azt láthatjuk, hogy nem ritkák a Kbt. megkerülése miatti jogorvoslatok. Érdemes tehát komolyan fontolóra venni, hogy megéri-e az „egyszerűbb” utat választani…

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella

Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Ügyvéd | Közbeszerzési és európai uniós szakjogász
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gabriella.fribiczer@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja