Gólyahír a munkahelyen – Mire figyeljünk, ha gyermeket vár a munkavállaló?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Farkas Márton | 2019.08.15 | Munkajog

Munkáltatóként (és természetesen munkavállalóként is) az egyik legnagyobb gyakorisággal előforduló, az általánostól eltérő szabályok alkalmazását igénylő körülmény, amikor a munkavállaló anyai örömök elébe néz. Jelen cikkünkben ezen szabályok áttekintésével igyekszünk segítséget nyújtani ahhoz, hogy az esetleges félreértésekből fakadó problémák ne árnyékolják be a várandósság időszakát.

Mindenekelőtt rögzítendő, hogy a munkavállalót a gyermekvállalással összefüggésben alkalmazandó munkajogi kedvezmények várandóssága megállapításától kezdve illetik meg. Tekintettel arra, hogy a várandósság megállapításának ténye a munkaviszonyra vonatkozó lényeges körülmény, a munkavállaló nemcsak jogosult, hanem köteles erről késedelem nélkül tájékoztatni a munkáltatót.

Az esetek többségében a várandós munkavállaló a babavárás időszaka alatt is szándékozik munkát végezni, amelyre figyelemmel a munkáltató köteles a munkavégzés körülményeit úgy alakítani, hogy az a kismama „megváltozott” egészségi állapotának megfelelő legyen.

A munkafeltételek megfelelő kialakítása körében elsősorban a munkaidő-beosztást érintő törvényi előírásokra kell figyelemmel lennie a munkáltatónak, ugyanis a várandós munkavállaló számára készenlét vagy rendkívüli munkaidő, illetve éjszakai munkavégzés egyáltalán nem rendelhető el. Lényeges továbbá, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás pedig csak az érintett munkavállaló hozzájárulása mellett alkalmazható.

Előfordulhat, hogy a kismama olyan munkakörben dolgozik (pl. folyamatos stresszel járó ügyfélszolgálati munkakör), amelyben a munkafeltételek nem egyeztethetőek össze a várandós állapottal. Ilyen esetben a munkáltató köteles egy másik, állapotának megfelelő munkakört felajánlani a munkavállaló részére a munkakörhöz járó bérezéssel együtt – amely nem lehet alacsonyabb a kismama „eredeti” munkakörével járó alapbérénél. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkáltató köteles felmenteni a kismamát a munkavégzés alól: ezalatt a munkavállalónak munkavégzés hiányában is jár a munkakörének megfelelő alapbér.

Más okból és időtartamban, de szintén a munkavégzés alóli mentesülés jár a munkavállalónak a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálat tartamára. Főszabály szerint ez a mentesség kizárólag a vizsgálat időtartamára korlátozódik és csak akkor, ha a vizsgálaton való megjelenés csak munkaidőben lehetséges. Fontos tudni, hogy – egy korábbi cikkünkben már említett ok miatt – a munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót arra, hogy az orvosi vizsgálattal érintett napot szabadságként vegye ki, ezért a vizsgálaton való részvételt sem teheti ettől függővé. Ettől függetlenül nem tiltott, hanem kifejezetten javasolt felajánlani a munkavállaló számára, hogy az orvosi vizsgálathoz szükséges nyugodt körülmények biztosítása miatt önkéntesen dönthet a szabadság kivétele mellett.

Végezetül mindenképp említést kell tennünk a várandós munkavállalót érintő legfontosabb munkajogi garanciáról is: a munkavállaló munkaviszonya a várandósság (illetve a szülési szabadság) ideje alatt „rendes” felmondással nem szüntethető meg. Ez a tilalom azonban csak a munkáltatóra vonatkozik, a munkavállaló továbbra is élhet a felmondás lehetőségével, illetve nincs kizárva a közös megállapodással történő munkaviszony-megszüntetés lehetősége sem.

Ebben a cikkünkben a várandósság ideje alatti munkavégzés kereteit tekintettük át, következő írásunkban pedig már a várandóssággal és a szüléssel kapcsolatos távollét különböző típusait mutatjuk be. A következő „epizódig” munkajogi kérdéseivel forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal szakértőihez!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.