Gyerektartás, avagy mire készüljünk a házasság felbontása során?

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.03.21 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házasság felbontásához törvényszerűen kapcsolódó jogi procedúra szerves részét képezi a gyerektartás kérdése, mint a válás egyik legalapvetőbb kérdése.

A hatályos törvény különbséget tesz kiskorú, valamint nagykorú gyermek tartása között, azonban tekintettel arra, hogy a kiskorú gyermek tartása a házasság felbontása során sokkal hangsúlyosabb szerepet élvez, ezért jelen cikkünkben a kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdésekre térünk ki.

Ahogyan azt korábbi cikkünkben megírtuk, a házasság felbontásának járulékos kérdései között kitüntetett szerep jut a gyerektartás kérdésének, azaz amennyiben a házastársaknak van közös kiskorú gyermekük, akkor ebben az esetben a gyerektartásról, annak módjáról és mértékéről mindenképpen meg kell egyezniük, ellenkező esetben a házasság nem bontható fel.

Lényeges, hogy a gyerektartás kérdésében a házastársaknak akkor is konszenzusra kell jutniuk, ha egyébként a kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Mire figyeljenek nyáron (is) a kerékpárosok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A gyermek megfelelő védelme érdekében a törvény szigorú szabályt fogalmaz meg a gyermektartásdíj kötelezettje számára azzal, hogy főszabályként rögzíti azt, hogy a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Ez azért bír különös jelentőséggel, mert ez a törvényi rendelkezés a gyerektartás fizetésére kötelezett különélő szülőre is irányadó.

Indokolt esetben lehetőség van azonban arra is, hogy ha a szülő a gyermek tartására nem képes, úgy a gyámhatóság engedélyével a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát – meghatározott részletekben – igénybe vegye.

A gyermektartás a szülők közös felelőssége, így tehát nincs jelentősége annak, hogy a szülők házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek, illetve egyáltalán nem élnek együtt. Természetesen a tartás módját illetően van annak jelentősége, hogy a szülők együtt élnek-e vagy sem. A gyerektartás módját a törvény akként szabályozza, hogy a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti.

A gyermektartásdíj mértékét a bírói gyakorlat szerint – gyermekenként – a különélő szülő, mint kötelezett átlagos jövedelmének 15–25%-ában kell határozott összegben megállapítani. Amennyiben a kötelezett jövedelme nem állapítható meg, úgy a bíróság a kötelezett jövedelmével kapcsolatban bizonyítást folytat le, amelyben figyelembe veszi a kötelezett életvitelét, körülményeit.

A különélő szülő teljesítheti a tartást természetben is, ehhez azonban szükséges a szülők ebben kifejezett megállapodása. Ha a különélő szülő egyoldalúan dönt úgy, hogy a gyermek természetben történő tartásához járul hozzá és az aktuálisan felmerülő költségeit fizeti, ezzel még akkor sem teljesíti tartási kötelezettségét, ha egyébként ténylegesen hozzá is járul a gyermekkel kapcsolatos kiadásokhoz.

Gyermektartásdíjként a gyerektartás jogcímén a jogosult kezeihez megfizetett összeg számolható el, így tehát nem számolható el gyerektartásként a gyermek részére szóló olyan egyéb juttatás, amely a fenti kritériumnak nem felel meg (pl. ajándék, nyaralás).

Fontos megjegyezni, hogy a szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.

A gyerektartás mértékének megállapítása szempontjából lényeges továbbá, hogy a szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Az ezzel kapcsolatos megállapodás kizárólag akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.

A gyerektartás díjával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a meg nem fizetett gyerektartás összegét az arra jogosult 6 hónapra visszamenőleg követelheti a kötelezettől. Kivételes esetben lehetőség van 3 évre visszamenőleg a tartásdíj követelésére, ebben az esetben azonban a tartásdíjra jogosultnak hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy annak érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett.

Amennyiben házasság felbontásával kapcsolatos vagy egyéb, családjogi kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja