Hány óra? Túlóra!

Szerző: Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2018.05.10 | Munkajog

Szinte minden aktív korú, dolgozó embert érint a köznyelvben csak „túlóraként” elhíresült munkavállalói extra tehervállalás. Van, akit nagyobb, van, akit kisebb mértékben, de személy szerint még nem találkoztam olyan emberrel, aki azt mondta volna, hogy eddig valamennyi munkanapján haza tudott menni a munkaideje lejártát követően.

Kérdés, hogy az emberek tudják-e, hogy mi a túlóra munkajogi vetülete, maximalizált mértéke és anyagi következményei?

Kezdjük talán a terminológia pontosításával… A jogban nincs olyan, hogy túlóra, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendkívüli munkaidőnek hívja a munkaidő-beosztástól eltérő, munkaidőkereten felüli vagy ügyelet alatt végzett munkát.

A munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés ideje rendkívüli munkaidőnek minősül. Ha egy munkavállaló napi munkaideje például 07:00-tól 15:20 percig tart, de a munkát 16:00 órakor fejezte be, máris 40 perc rendkívüli munkaidővel rendelkezik.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

A munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidő azt jelenti, hogy a munkavállaló adott munkaidőkeret alatt a részére beosztott rendes munkaórák számánál többet dolgozott.

Az ügyelet pedig alanyi jogon minősül rendkívüli munkavégzésnek – a jogszabály nem tesz különbséget a között, hogy történik-e az ügyelet ideje alatt tényleges munkavégzés vagy sem.

A munkáltató adott napon akár szóban, egyéb különös kötöttségek nélkül is kötelezheti a munkavállalót arra, hogy maradjon bent túlórázni (a napi 12 órában maximalizált munkavégzés viszont ekkor sem írható felül, tehát egy 8 órában dolgozó munkavállaló adott napon maximum 4 óra rendkívüli munkára kötelezhető!), azonban ezt az utasítást a munkavállaló kérésére írásba kell foglalni.

A jogszabály maximalizálja a rendkívüli munkavégzés mértékét: évente maximum 250 óra túlórára kötelezhetőek a dolgozók (a pontosság kedvéért kollektív szerződésben ez a szám 300 órára módosulhat).

Talán a legfontosabb dolog, amit tudnunk kell: a rendkívüli munkáért rendkívüli bér jár! A rendes munkavégzésen túl, értékes szabadidőnkből feláldozott időnkért cserébe a munkáltató bérpótlék fizetésére köteles. A bérpótlék általános mértéke 50%, ennyi jár a napi munkaidőn túl végzett munkáért (természetesen a rendes munkabér mellett). A bérpótlék alapja a munkavállaló 1 órára járó bére, azaz minden egyes óra után 150%-os munkabér jár a fáradságot és szabadidőt nem kímélő dolgozó részére.

Ettől egyébként eltérő megállapodás is lehetséges, a munkáltató a +50% bérpótlék helyett a ledolgozott rendkívüli munkaidővel egyenlő mértékű szabadidőt biztosíthat a munkavállalónak (ún. „csúszó”).

A rendkívüli munkát a munkáltatónak kötelező nyilvántartania (egyébként a rendes munkavégzést is). A nyilvántartásból egyértelműen ki kell tűnnie a rendkívüli munka kezdetének és végső időpontjának is. Ezt a nyilvántartást a munkaügyi felügyelet egy esetleges ellenőrzés keretein belül vizsgálhatja.

Láthatjuk, hogy a rendkívüli munkavégzés rendkívüli szabályozással jár, a munkáltató részéről egyszerűen nem várható el a mindennapos, hosszan tartó és ellentételezés nélküli munkavégzés. A munkavállalók pedig emlékezzenek a fenti sorokra, amikor legközelebb bőven a munkaidő lejártát követően hadonászik felettük Damoklész kardjával a munkáltató!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Kesseő-Balogh Péter

Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja