A hatóság leszállt a földre, vagy a földről?

Szerző: Dr. Bihary Ákos | 2017.11.16 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Egy korábbi blog-bejegyzésben azzal a témával foglalkoztunk, hogy a hatóság a jelenlegi jogi környezetben milyen alapon és módon minősíti hulladéknak a jogerős építési engedély alapján kitermelt, és igazoltan szennyeződésmentes földet.

Nem állítom, hogy pusztán a cikk indította arra a jogalkotót, hogy a hatályos szabályozást felülvizsgálja, ugyanakkor tény, hogy egy olyan módosítási javaslat látott napvilágot a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) vonatkozásában, ami reménység szerint fényt gyújt a sötét alagútban.

A javaslat szerint a kitermelt szennyezetlen talaj vagy más, természetes állapotában meglevő anyag termelőjének, vagy – ha az nem állapítható meg – birtokosának kifejezett, kormányrendelet szerinti nyilatkozata esetén a Hulladéktörvény 2. § (4) bekezdés szerinti talaj vagy anyag nem minősül hulladéknak.

Környezetvédelmi Termékdíj 2018

Változások, Bevallás, Ellenőrzés

Szerző: Kelemen István
Ár: 8.900 Ft helyett 5.900 Ft

A kitermelésre kerülő vagy kiszoruló talaj mennyiségét és környezeti jellemzőit előzetesen meg kell állapítani, további felhasználására a felmérés eredményétől függően kerülhet sor.

Az előzetes felmérésre, a felhasználás feltételeire, a tervezett felhasználás előzetes, illetve a megtörtént felhasználás utólagos igazolására vonatkozó előírásokat egy külön kormányrendelet fogja meghatározni.

A módosítás szerint tehát az alábbi feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a szennyezetlen talaj vagy a természetes állapotában meglevő más anyag ne minősüljön hulladéknak:

  1. a termelő, vagy a birtokos kifejezett nyilatkozata, melynek formai és tartalmi előírásai jelenleg még nem ismertek,
  2. a talaj, vagy más anyag mennyisége és környezeti jellemzői előzetesen megállapításra került,
  3. a további felhasználás feltételei fennállnak,
  4. a megtörtént felhasználás utólagosan igazolásra került.

A reményteljes és előremutató módosítása egyetlen jelenlegi gyenge pontja és a bizonytalansági faktor a gyakorlati alkalmazásához elengedhetetlen, a szövegben hivatkozott kormányrendelet hiánya, de bízzunk benne, hogy amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerül, úgy rövid időn belül megszületik a szükséges végrehajtási rendelet is, eloszlatva a kételyeket ebben a sokak életét megkeserítő történetben.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja