A hatóság leszállt a földre, vagy a földről?

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2017.11.16 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

Egy korábbi blog-bejegyzésben azzal a témával foglalkoztunk, hogy a hatóság a jelenlegi jogi környezetben milyen alapon és módon minősíti hulladéknak a jogerős építési engedély alapján kitermelt, és igazoltan szennyeződésmentes földet.

Nem állítom, hogy pusztán a cikk indította arra a jogalkotót, hogy a hatályos szabályozást felülvizsgálja, ugyanakkor tény, hogy egy olyan módosítási javaslat látott napvilágot a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) vonatkozásában, ami reménység szerint fényt gyújt a sötét alagútban.

A javaslat szerint a kitermelt szennyezetlen talaj vagy más, természetes állapotában meglevő anyag termelőjének, vagy – ha az nem állapítható meg – birtokosának kifejezett, kormányrendelet szerinti nyilatkozata esetén a Hulladéktörvény 2. § (4) bekezdés szerinti talaj vagy anyag nem minősül hulladéknak.

A kitermelésre kerülő vagy kiszoruló talaj mennyiségét és környezeti jellemzőit előzetesen meg kell állapítani, további felhasználására a felmérés eredményétől függően kerülhet sor.

Az előzetes felmérésre, a felhasználás feltételeire, a tervezett felhasználás előzetes, illetve a megtörtént felhasználás utólagos igazolására vonatkozó előírásokat egy külön kormányrendelet fogja meghatározni.

A módosítás szerint tehát az alábbi feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a szennyezetlen talaj vagy a természetes állapotában meglevő más anyag ne minősüljön hulladéknak:

1. a termelő, vagy a birtokos kifejezett nyilatkozata, melynek formai és tartalmi előírásai jelenleg még nem ismertek,
2. a talaj, vagy más anyag mennyisége és környezeti jellemzői előzetesen megállapításra került,
3. a további felhasználás feltételei fennállnak,
4. a megtörtént felhasználás utólagosan igazolásra került.

A reményteljes és előremutató módosítása egyetlen jelenlegi gyenge pontja és a bizonytalansági faktor a gyakorlati alkalmazásához elengedhetetlen, a szövegben hivatkozott kormányrendelet hiánya, de bízzunk benne, hogy amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerül, úgy rövid időn belül megszületik a szükséges végrehajtási rendelet is, eloszlatva a kételyeket ebben a sokak életét megkeserítő történetben.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.