Hogyan alkalmazzuk az előzetes vitarendezést a közbeszerzési eljárásban?

Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea, Dr. Csepy Dorottya | 2019.09.19 | Közbeszerzés

A Kbt.-ben szabályozott előzetes vitarendezés elsődleges, egyúttal alternatív jogorvoslati eszközként áll az érintett gazdasági szereplők rendelkezésére.

Az előzetes vitarendezés, szemben a jogorvoslati eljárással, ingyenes és gyorsabb módja a jogvita rendezésének, figyelemmel arra, hogy a külső fórum előtti hosszabb ügyintézési határidő helyett rövidebb határidő áll az ajánlatkérő rendelkezésére a vitarendezési kérelem megválaszolására. Az előzetes vitarendezés a jelenlegi szabályozás eredményeként már nem kötelezően alkalmazandó, nem előfeltétele a jogorvoslati eljárásnak. Ugyanakkor a közbeszerzési gyakorlatban helyesebb az előzetes vitarendezést a jogorvoslati eljárás előjeleként aposztrofálni.

A Kbt. 80. § (1) bekezdésének a) és b) pontja különbséget tesz az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására jogosult alanyok, valamint a kérelem lehetséges tárgyai között. Szükséges megjegyezni, hogy a b) pont alapján benyújtott előzetes vitarendezési kérelem alanyi körébe tartozik bármely érdekelt gazdasági szereplő, a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara és az érdekképviseleti szervezetek is. Ehhez képest az a) pont alapján megvonható alanyi kör jóval szűkebb, kizárólag az ajánlattevői vagy részvételre jelentkezői pozícióból kezdeményezhető vitarendezés.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Ki fizeti a megvásárolt ingatlan közmű tartozását?

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az előzetes vitarendezés hatékonyságának legfőbb komponensei a szoros határidők és a vitarendezési kérelem, valamint a válasz kötelező tartalmi elemei. Amíg határidők és a kérelem vonatkozásában a Kbt. elsődleges forrásként szolgál, addig a kérelemre adott válasz tartalmi elemei, illetve azok hiánya több alkalommal képezték már jogorvoslati kérelem tárgyát.

A jogorvoslati fórumuk egységes álláspontot alakítottak ki abban a kérdésben, hogy „az ajánlatkérő jogsértést követ el, ha nem tájékoztatja a kérelmezőt az előzetes vitarendezési kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a kérelem megérkezésétől számított három napon belül”. (Fővárosi Törvényszék 7.K.30.269/2011/5. számú ítélete)

Fontos megjegyezni, hogy a válasz vagy a válaszban megelőlegezett módosítások elmaradása esetén az ajánlatkérő technikai vagy adminisztratív okokra való hivatkozása is hiábavaló. A D.405/17/2018. számú határozattal érintett eljárás ajánlatkérője arra hivatkozott, hogy technikai okok miatt a kérelmező előzetes vitarendezési kérelme nem került az eljárást lebonyolító felelős akkreditált közbeszerzési szakértőhöz. A tárgyi ügyben érintett ajánlatkérő semmilyen formában nem nyújtott tájékoztatást a benyújtott vitarendezési kérelemre, a Döntőbizottság pedig az előzetes vitarendezési kérelemre adott tájékoztatás elmaradása miatt megállapított súlyos jogsértésekre tekintettel bírság kiszabását is indokoltnak tartotta.

A D.382/19/2019. számú határozat alapjául szolgáló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ismételten benyújtott előzetes vitarendezési kérelemre azt a választ adta, hogy a korábbi válasza adminisztrációs hibából kifolyólag, téves tartalommal került megküldésre a gazdasági szereplők számára, és korábban megküldött válaszával szemben mégsem kívánja törölni a kifogásolt előírást. A Döntőbizottság határozatában hangsúlyozta, hogy a Kbt. valóban nem rendelkezik arról, hogy miképpen járjon el az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő, amennyiben utóbb az ajánlatkérő mégsem módosítja az ígéretének megfelelően a korábbi döntését, de a Döntőbizottság a Kbt. 80. §-ába ütköző jogsértés megállapítása helyett alapelvi iránymutatást adott az ügyben, miszerint „ebben az esetben kell az alapelveket segítségül hívni, és a verseny tisztaságát és átláthatóságát biztosítani, valamint a jóhiszeműség elve alapján eljárni”.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Az előzetes vitarendezés során mindkét félnek a teljeskörűségre kell törekednie. A vitarendezés kérelmezőjét terheli az a kötelezettség, hogy az általa jogsértőnek tartott eljárási cselekmény tartalmi elemeinek megnevezésén túlmenően, a javaslatait, észrevételeit és álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, adott esetben dokumentumokat is az ajánlatkérő elé tárja. Ugyanakkor ez a kötelezettség kétirányú, az ajánlatkérő arra köteles, hogy valamennyi kérdés kapcsán kifejtse az álláspontját, „a határidőn belüli válaszadásnak egzaktnak, a kifogásokat elfogadónak vagy elutasítónak (igen, nem válasz) kell lennie. Ezt a követelményt nem teljesíti a tárgyalási készség kifejezése”. (D.360/12/2018.)

Záró gondolatként szükséges megjegyezni, hogy az előzetes vitarendezés gyorsaságából és költségmentességéből fakadóan rendkívül népszerűvé vált a közbeszerzési eljárásban. Számos esetben rendezhető a kialakult jogvita anélkül is, hogy külső fórum előtt érvényesítenék jogorvoslati jogaikat a felek. Abban az esetben ugyanis, ha a felek észrevételeikre, javaslataikra kielégítő választ kapnak, nem fordulnak a Döntőbizottsághoz. Ellenkező esetben azonban továbbra is biztosított, hogy a felek hatósági vagy bírósági eljárás keretében, külső jogorvoslati fórum előtt védhessék meg álláspontjukat.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja