Hogyan bányászhatunk más földjén?

Szerző: Dr. Jean Kornél | 2017.04.25 | Bánya- és energiajog

Gyakran felmerülő kérdés, hogyan biztosítható a bányavállalkozók részére a bányászati tevékenységük végzéséhez szükséges földterületek használata.

Különösen akkor okozhat ez problémát, ha a bányavállalkozó nem rendelkezik saját tulajdonnal és nem tud megállapodni az érintett terület tulajdonosával.

A föld méhének a kincsei a Magyar Állam tulajdonát képezik, annak kitermeléséhez éppen ezért kiemelt közérdek fűződik.

Amennyiben annak egyéb feltételei is fennállnak, a bányavállalkozónak a fent hivatkozott közérdekre tekintettel lehetősége van a bányászati tevékenységével érintett terület kisajátításának kezdeményezésére.

A kisajátítás a magántulajdon egyértelmű korlátozását, elvonását jelenti. Éppen ezért a vonatkozó jogi szabályozás számos garanciális elemet is tartalmaz annak érdekében, hogy erre a kényszerintézkedésre csak indokolt esetben, továbbá azonnali teljes és feltétlen kártalanítás ellenében kerülhessen sor.

A kártalanítás összegszerűségének az alapját az érintett földterület forgalmi értéke képezi, ugyanakkor a felszíni réteg alatt található ásványi nyersanyag értékét a kártalanítás során nem lehet figyelembe venni.

A kisajátítás során fizetendő kártalanítást a bányavállalkozónak kell megfizetnie, ugyanakkor az eljárással érintett ingatlan tulajdonjogát fő szabály szerint a Magyar Állam szerzi meg.

A bányavállalkozót a bányászati tevékenysége időtartamára ingyenes használati jog illeti meg a kisajátítási költségek finanszírozása ellenében.

Az utóbbi években a kisajátítási eljárásra vonatkozó szabályok, többek között a nagy állami beruházások (autópályák, közműberuházások stb.) területi igényének a biztosítása érdekében lefolytatott eljárások során szerzett tapasztalatok eredményeként, sokat változtak. Részben egyértelműbbé váltak, részben pedig időközben számos olyan kérdésre megoldást talált a jogalkotó, amely a gyakorlati alkalmazás során a kisajátítást kérők, illetve kezdeményezők számára gondot jelentett.

Mindezek ellenére a kisajátítási eljárások nem tartoznak az egyszerűbb eljárástípusok körébe, illetve számos olyan előkérdés is felmerülhet, amelyek helytelen kezelése az eljárás későbbi szakaszaiban komoly problémává válhat a kisajátítást kérő számára. Ezért feltétlenül indokolt a szakterületen jártas jogi szakértő bevonása az eljárásba, már annak előkészítő szakaszában is.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető-helyettes | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja