Hogyan mondjak fel jogszerűen munkavállalóként?

Szerző: Dr. Bihary Ákos, Dr. Pulay Flóra | 2019.04.11 | Munkajog

A munkaügyi perek többségét a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben indított perek teszik ki, amelyekkel összefüggésben, a köztudatban először a munkáltató által gyakorolt felmondási jog és azok következményei merülnek fel.

Nem szabad elfeledkezni ugyanakkor a munkaviszony munkavállaló általi megszüntetésről és annak jogkövetkezményeiről sem.  A jelen cikkünkben sorra vesszük, hogy melyek azok a legfontosabb szempontok, amelyekre akár munkavállalóként, akár munkáltatóként érdemes odafigyelni, ha a munkavállaló szünteti meg a felek között fennálló jogviszonyt.

Hogyan mondjak fel munkavállalóként?

Amennyiben a munkáltató nem kívánja munkavállalói kezdeményezésre közös megegyezéssel megszüntetni a jogviszonyt, a munkavállaló a határozatlan időre szóló munkaviszonyát felmondással bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti, így határozatlan idejű munkaviszony esetén az indokolásra vonatkozó szabályok kevésbé szigorúak, mint a munkáltató oldalán közölt nyilatkozat esetén. Fontos ugyanakkor, hogy a munkavállalónak is ugyanúgy be kell tartania az Mt. írásbeliségének követelményét, így jognyilatkozatát mindenképpen írásban kell közölnie a munkáltatóval ahhoz, hogy az jogszerű legyen. Ha az írásba foglalás elmarad, a munkaviszony megszüntetése akkor is jogellenes lesz, ha az egyébként minden szempontból megfelelt a törvényi előírásoknak. Fontos tudni, hogy munkavállalói felmondás esetén végkielégítés nem jár, így amennyiben meg is felelnénk a törvényben foglalt feltételeknek, amennyiben munkavállalóként mondunk fel, úgy ezen juttatástól elesünk.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: SZJA 1% felajánlása

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Más a helyzet a határozott idejű munkaviszony esetén. Itt a munkavállaló is köteles indokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, amelynek indoka csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy a munkavállaló körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Amennyiben ezen esetek bizonyíthatóan nem állnak fenn, úgy vagy meg kell várni a határozott idő leteltét, vagy javasolt egyeztetést kezdeményezni a munkáltatóval egy esetleges közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetésének reményében.

Mi történik a felmondás után?

A munkavállaló által közölt felmondást követően megkezdődik a felmondási idő, amely alatt a munkaviszony még változatlanul fennáll a felek között, és amely alatt a munkavállalót ugyanúgy munkavégzési kötelezettség terheli, mint a felmondás közlését megelőzően. A munkaviszony a felmondási idő leteltével szűnik csak meg, amelyet követően a munkavállalónak munkakörét a megfelelő rendben át is kell adnia a munkáltatónak.

Mire kell odafigyelni?

A munkavállalók közt gyakori tévhit az, hogy munkavállalói felmondás esetén a munkáltató köteles a munkavállalót a felmondási idő alatt történő munkavégzési kötelezettség alól legalább részben mentesíteni. Amennyiben a munkavállaló közöl felmondást, úgy számolnia kell azzal a következménnyel (is), hogy a felmondási ideje alatt, annak az utolsó napjáig köteles munkát végeznie a munkáltató számára. Természetesen ettől a felek megállapodása eltérhet, de a munkáltató nem köteles felmenteni a munkavégzés alól a munkavállalót, ha a munkaerejére még a felmondási idő utolsó napjáig szüksége van. Erre az időszakra a munkavállalót természetesen munkabér illeti meg.

A felmondási idő az Mt. alapján főszabály szerint harminc nap, ettől ugyanakkor kollektív szerződés vagy a felek megállapodása eltérhet, így érdemes a munkaszerződés aláírásakor azon eshetőséget is figyelembe venni, hogy milyen kötelezettségeink keletkezhetnek hosszabb felmondási idő meghatározása esetén. A harminc naptól eltérő felmondási időben való megállapodás sem lehet korlátlan mértékű, a maximuma hat hónap lehet.

Tipikus példája a munkavállalói jogellenes munkaviszony megszüntetésnek az az eset, amikor a munkavállaló a felmondási ideje alatt az utolsó 1-2 napot nem kívánja már munkavégzéssel tölteni, ezért végleg távozik a munkahelyről, nem végez munkát. Ezzel ugyanakkor – korábban hiába közölt jogszerű felmondást a munkáltatóval – a jogviszony munkavállalói oldalról történő jogellenes megszüntetését valósítja meg. Figyelemmel arra, hogy ez a cselekmény ráutaló magatartással valósulhat meg, a megfelelő körültekintetéssel szükséges eljárni, és az eset összes körülményének vizsgálata szükséges az ügy megítéléshez.

A munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén köteles az irányadó teljes felmondási idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni a munkáltatónak. Nem számít, hogy a munkavállaló csak az utolsó napján nem végzett munkát, és szegte meg kötelezettségeit. A munkáltató ezen igényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy érte-e egyébként kár a munkavállaló jogellenes munkaviszony-megszüntetéséből eredően vagy sem. Ha tehát a munkavállaló e magatartásával még kárt is okozott a munkáltatónak, úgy a munkáltató jogosult az irányadó felmondási időre járó távolléti díjon felül további kárigényét is érvényesíteni a munkavállalóval szemben. Abban az esetben, ha a munkavállaló idő előtti távozása során a munkakörét sem az előírt rendben adta át, szintén a jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A munkáltató a munkavállaló ilyen jellegű jogellenes magatartásából eredően jogosult azonnali hatállyal megszüntetni a jogviszonyt és egyéb igényeit érvényesíteni.

Az egyértelműség kedvéért – kerülve azon eshetőséget, hogy a munkáltató végül ráutaló magatartással egyezzen bele abba, hogy a munkavállaló a felmondási idő lejárta előtt már nem végzett munkát – érdemes a munkavállalót levélben tájékoztatni arról, hogy felmondási idejét köteles letölteni, a munkakörét az előírt rendben köteles átadni és amennyiben e kötelezettségeknek nem tesz eleget, úgy annak milyen jogkövetkezményei lehetnek.

Munkaerő-Gazdálkodás 2019
Tb- és Bérügyintézők Kézikönyve

Szerző: Orosz Péter, Széles Imre
Ár: 9.900 Ft helyett 6.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja