Hol tart a kriptoeszközök európai szintű szabályozása?

Szerző: Dr. Zalavári György, Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.03.07 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A kriptoeszközök elterjedése óta – amelyeknek legismertebb típusai a kriptovaluták és az ún. initial coin offering (ICO) során kibocsátásra kerülő digitális tokenek – állandósult kérdés mind a fejlesztői-kibocsátói, mind a befektetői oldalon, hogy a kriptoeszközök milyen szabályozás hatálya alatt állnak – feltéve, hogy egyáltalán szabályozott szektorról van szó. A kriptoeszközök európai szabályozásának státuszáról 2019. január 9-én az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) is kiadott egy-egy összefoglaló riportot, amely egyben az Európai Bizottság részére javaslattételként is szolgált a szabályozás jövőjét illetően.

A kriptoeszközök alapjául fekvő elosztott főkönyvi technológia (DLT) valójában egy forradalmi találmány, amely számos potenciális előnyt, ugyanakkor legalább ennyi kockázatot is hordoz magában. Nem véletlen, hogy a kriptoeszközök jelentős kitettségére tekintettel mind az uniós szervek, mind a magyar szervek több alkalommal adtak ki a fogyasztók és a befektetők részére is figyelmeztetést.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Nyugdíj részmunkaidő esetén

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A fogyasztó- és befektetővédelemhez, továbbá a piac fejlődéséhez, a piac stabilitásához kulcsfontosságú a kriptoeszközök megfelelő jogi minősítése. A kriptoeszközök pénzügyi-szabályozási besorolása tekintetében nem született ez idáig egységes válasz, és – a kriptoeszközök széles diverzifikáltságának és hibrid funkcionalitásuknak is köszönhetően – a jelenleg hatályos szabályozási környezetben feltehetőleg nem is születhet.

Az ESMA az illetékes tagállami felügyeleti hatóságok bevonásával 2018-ban végzett egy felmérést, amelyben a felügyeleti hatóságok feladata volt, hogy az EU-s és a tagállami szabályozás alapján minősítsenek egyes valódi, a fogyasztók számára ténylegesen is hozzáférhető kriptoeszközöket. A tagállami hatóságok többsége azonosított átruházható értékpapírnak vagy más pénzügyi eszköznek minősülő kriptoeszközt. Az ESMA becslése szerint a jelenleg elérhető kriptoeszközök 10–30%-a minősíthető értékpapírnak vagy más pénzügyi eszköznek. Az ilyen minősítés következménye pedig, hogy egy egész EU-szabályozói rezsim alkalmazandó az adott termékre (Prospektus irányelv, MiFID, Átláthatósági irányelv stb.). Abban az esetben pedig, ha az adott kriptoeszköz nem minősül pénzügyi eszköznek – és egyébként más EU szabályozás hatálya alatt sem áll –, a szabályozottság hiánya miatt a fogyasztók és a befektetők jelentős kockázatnak vannak kitéve. Az ESMA álláspontja szerint ezen eszközökre az EU-nak arányos szabályozást kell bevezetnie a fogyasztók védelme érdekében.

Munkaerő-Gazdálkodás 2019
Tb- és Bérügyintézők Kézikönyve

Szerző: Orosz Péter, Széles Imre
Ár: 9.900 Ft helyett 6.900 Ft

Az EBA szintén elvégzett az ESMA-éhoz hasonló felmérést a kriptoeszközök kapcsán, amely során a tagállami hatóságok bevonásával azt vizsgálta, hogy az egyes kiválasztott kriptovaluták mennyiben tartoznak az elektronikus pénz irányelv (EMD2) vagy a második pénzforgalmi irányelv (PSD2) hatálya alá. A felügyeleti hatóságok csupán néhány olyan esetet találtak, amikor az adott kriptoeszköz kielégítette az elektronikus pénz EMD2 által meghatározott fogalmát. Ugyanakkor ebből az is következik, hogy ha valamely szolgáltató az elektronikus pénznek minősülő kriptoeszköz tekintetében kíván a PSD2 hatálya alá tartozó tevékenységet végezni, akkor az értelemszerűen a PSD2 hatálya alá tartozik.

Az EBA végső megállapítása – figyelembe véve az ESMA-riportban foglaltakat is –, hogy a virtuális eszközök minősülhetnek akár pénzügyi eszközöknek, akár elektronikus pénznek, de ezen előbbiek egyikének sem. Az ESMA és az EBA riportok alapján megállapítható, hogy a jelenleg hozzáférhető kriptoeszközök csupán kisebb hányada tartozik valamilyen közösségi pénzügyi szabályozás hatálya alá.

Az uniós szabályozás körében kiemelendő továbbá, hogy az AMLD5 elfogadásával a pénzmosási szabályok kiterjesztésre kerültek a virtuális fizetőeszközök és rendeleti pénzek közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra is. Az ESMA és az EBA egyöntetű álláspontja azonban, hogy nem csak az átváltási, hanem minden olyan szolgáltatót be kell vonni a pénzmosás elleni szabályozás hatálya alá, amelyek kriptoeszközzel kapcsolatos tevékenységet végeznek.

Mindkét felügyeleti hatóság további vizsgálatok és értékelések elvégzésének és a piac folyamatos monitorozásának szükségességét hangsúlyozza. A fentiekből jól látható, hogy az uniós szintű jogalkotás mint végső megoldás még várat magára, és tekintettel arra, hogy a kriptoeszközök piaca még mindig viszonylagosan csekély méretű, és így az a pénzügyi stabilitást sem veszélyezteti, az uniós szintű döntéshozók sincsenek kényszerhelyzetben a kérdés mielőbbi jogalkotás útján történő rendezése tekintetében.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja