Ingatlanszerzés kedvezményesen? Hogyan?

Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2017.12.14 | Cégjog

Ügyfeleink gyakran érdeklődnek nálunk az – esetlegesen ingatlanvagyonnal rendelkező – gazdasági társaságuk átalakulása során arról, hogy van-e esetleg adó- vagy illetékkedvezmény ebben az eljárásban, emiatt a jelen cikkben a kedvezményezett átalakulás főbb szabályait fogjuk részletezni.

Az átalakulással kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy egy jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén, az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át.

Mielőtt azonban tovább elemeznénk a témát, előbb tisztázzuk röviden, hogy tulajdonképpen mikor is beszélhetünk kedvezményezett átalakulásról a gyakorlatban. Kedvezményezett az átalakulás, ha

  1. a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
  2. b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
  3. c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be.

A kedvezményezett átalakulás fogalmának szövegpontosítása biztosítja, hogy valamennyi gazdasági társaságra (korlátolt felelősségű társaságra és részvénytársaságra) egyenlő feltételekkel vonatkozzon a kedvezményezett átalakulás fogalma. A jogalkotó azonban 2017.01.01. napi hatállyal szigorította a kedvezményezett átalakulásra vonatkozó szabályozást azzal, hogy feltételként szabta meg, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, továbbá azzal is, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani is.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy az a szétválás is megfelel a kedvezményezett átalakulás feltételeinek, ha a jogelőd tagja a jogutódban nem kíván részt venni, ugyanakkor a fennmaradó tagok egymás közötti tulajdonosi aránya nem változik.

Így tehát a fenti esetekben az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak fog minősülni. A kedvezményezett átalakulás egyik jelentős kedvezménye az, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény adókedvezményeket biztosít a kedvezményezett átalakulás választása és azok feltételeinek teljesülése esetére.

Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd nem köteles adózás előtti eredményét módosítani, ha a jogelőd a választását az átalakulás, egyesülés, szétválás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak, továbbá a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza az alábbi kötelezettségvállalást. Itt meg kell jegyeznünk, hogy kiválás esetén a szabályozás eltérő.

Másrészről általánosságban elmondható, hogy egy Ingatlan megvásárlása esetén a forgalmi érték alapján számított illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Az ingatlanok utáni visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Ennek alapján a másik jelentős kedvezmény, amelyet a kedvezményezett átalakulás biztosít, hogy a kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés, – ideértve az ingatlanokat is – mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Ez abban az esetben is fennáll, ha a jogutód társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaság.

 

A fentiekből, a hazai szabályozásból és joggyakorlatból is egyértelműen kijelenthető, hogy a gazdasági társaságok átalakulása nagyon összetett folyamat jogi és adózási szempontból is, azok körültekintő megtervezése és lebonyolítása több szakterületen megfelelő felkészültséget, tapasztalatot és jogszabályismeretet követel meg.

Ha a téma felkeltette érdeklődését, akkor személyre szabott további információért keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal szakértőit, akik készséggel állnak rendelkezésére.

 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Zalavári György LL.M.

Dr. Zalavári György LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja