Játék a számokkal, avagy mennyi is a felmondási idő?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2018.11.15 | Munkajog

Mindenki előtt ismert alapvető munkajogi szabály, hogy a felmondás esetén – ha az nem azonnali hatállyal történik – a munkaviszony rendszerint csak a felmondási idő lejártát követő nappal szűnik meg. A felmondási idő alatt a munkavállaló jogviszonya tehát változatlanul fennáll, sőt a munka törvénykönyvében meghatározott ideig még munkát is kell végeznie, ha pedig a munkavállaló ezen felmondási idő alatt „kilép”, részéről a munkaviszony megszüntetése jogellenes lesz.

A felmondási időről sok esetben megoszlanak a vélemények, előfordul, hogy jól jön ez az idő mindkét fél részére, hiszen a munkavállalói felmondás esetén a munkáltatónak lehetősége van új munkavállaló után nézni, és esélye van arra is, hogy a régi munkavállalója át is adja ezen idő alatt a munkakörét. Munkáltatói felmondás esetén pedig a munkavállaló élvezheti az előnyét a felmondási időnek, hiszen nem kell azonnal szednie a sátorfáját, hanem van ideje új munkahelyet keresni, ráadásul ez idő alatt a bevételétől sem esik el, sőt a munka törvénykönyve által előírt felmentési idő alatt még munkát sem kell végeznie.

Van azonban olyan helyzet is, amikor kényelmetlen a felmondási idő ledolgozása: ilyen, amikor a munkavállaló már sietne a jobban fizető új munkahelyére, vagy épp a munkáltató talált már új, ígéretesebb munkavállalót a helyére. Éppen ezért még akkor sem mindegy, hogy mennyi a felmondási idő, ha a törvény kötelezően előír felmentési időt.

Munkavállalói felmondás esetén a felmondási idő 30 nap és az a törvény alapján nem is emelkedik tovább. Amennyiben azonban a munkáltató mond fel, a felmondási idő a munkáltatónál töltött évek múlásával növekszik a harmadik évtől kezdődően. A felmondási idő így húsz év után már 60 nappal növekszik, tehát összesen 90 nap lesz.

A munkáltató és a munkavállaló természetesen megállapodhat abban is, hogy 30 napnál hosszabb időtartamot kötnek ki felmondási időként, továbbá kollektív szerződés is rendelkezhet hosszabb felmondási időről. Ennek az a törvényi korlátja, hogy a munkaszerződésben a felek legfeljebb hathavi felmondási időt köthetnek ki érvényesen.

A törvényi felmondási időtől való eltérési lehetőség miatt a gyakorlatban előfordulhat olyan helyzet, hogy a felek által kikötött 30 napnál hosszabb felmondási idő és a törvényi felmondási idő eltérő időtartamot ad ki. Az első három évben ez természetesen nem okozhat gondot, de pl. a felek által megállapodott 60 napos felmondási idő esetén 18 év munkaviszony után a törvény szerint már 70 nap (30 nap + 40 nap) felmondási idő járna, azaz a munkavállaló joggal érezheti magára nézve méltánytalannak azt a megállapodást, mely csak 60 napos felmondási időt biztosít. Ilyen esetekben álláspontunk szerint a munkavállaló jogos érdekét is figyelembe vevő értelmezés az, ha a felek megállapodásától eltérően a törvény által biztosított 70 napos felmondási időt veszik figyelembe. A másik megközelítés szerint a felek által kikötött 60 napos felmondási időt kellene növelni a törvényi extra 40 nappal, de ez álláspontunk szerint már nincs összhangban a felek eredeti szándékával, mert ők nem az alap felmondási időt (30 nap) kívánták magasabbra emelni, hanem a törvényi kereteken belül azokra az évekre akartak hosszabb felmondási időt kikötni, amikor a törvényi minimum ennél alacsonyabb lett volna.

Jogi értelmezés ide vagy oda, a felek a munkaviszony megszüntetésekor egy közös megegyezéssel a munkaviszony megszűnésének napját szabadon meghatározhatják, ezzel megszabadítva magukat a különböző jogi értelmezésektől.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.