Kamera a munkahelyen – Egészséges erotika, jogellenes adatkezelés?

Szerző: Dr. Kálmán Kinga | 2018.03.01 | Adatvédelem

Amikor a 80-as évek kultikus magyar filmszatírájának, az Egészséges erotikának dörzsölt főszereplői rejtett kamerákat telepítettek a ládagyár női dolgozóinak öltözőjébe, még elég messze jártunk a jelenleg hatályos adatvédelmi szabályok szigorától, mégis ha a munkahelyi kamerák jogellenes alkalmazására keresünk szemléltető példát, ennél plasztikusabb esetet aligha találunk.

Természetesen a munkahelyi kamerák használatának indokaként sokkal inkább a vagyonbiztonságot, illetve a munkavállalók ellenőrzésének szándékát, mintsem a munkáltatók erotikus túlfűtöttségét kell feltételeznünk, azonban az ilyen jellegű adatkezelések jogszerűségéhez számos szigorú kritériumot szükséges teljesíteni. A bejegyzésben ezeket a feltételeket veszem sorra, hogy kiderüljön, mikor is foroghat a munkahelyi kamera. Csapó, felvétel indul!

Az adatvédelem legfontosabb alapelve a célhoz kötött adatkezelés, amely különös hangsúllyal bír a kamerafelvételekkel megvalósuló adatkezelések esetén. A témában készült NAIH tájékoztató ugyanis elsősorban a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározott, alábbi célok esetén tekinti elfogadhatónak a kamerák alkalmazását:

  • az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme;
  • a veszélyes anyagok őrzése;
  • az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme;
  • vagyonvédelem.

A felsoroltakon túl a munkáltató meghatározhat olyan alapvető célokat, amelyek a kamerás adatkezelés nélkül nem valósíthatók meg, ám azzal feltétlenül tisztában kell lennünk, hogy a munkavállalók tevékenységének ellenőrzésére, megfigyelésére, viselkedésük befolyásolására kihelyezett kamerák minden esetben jogsértést valósítanak meg, ha azokhoz egyéb, megfelelő cél nem kapcsolódik.

A munkahelyi adatkezelések a jogalap szempontjából is különlegességet tartogatnak, ugyanis az esetek túlnyomó többségében nem az érintettek hozzájárulásán vagy törvényi felhatalmazáson alapul az adatkezelés, hanem a munkáltató jogos érdekén. Ez a sajátosság a munkáltató részéről azzal a kötelezettséggel jár, hogy a kamerával történő megfigyelés megkezdése előtt egy részletesen kidolgozott, belső szabályzatban rögzítse az adatkezelés feltételeit és körülményeit.

A munkáltató jogos érdekének meghatározásához és ezzel együtt a munkahelyi kamera használatának jogszerűségéhez a munkáltatónak el kell végeznie az ún. érdekmérlegelési tesztet. Ennek során figyelembe kell venni, hogy nem érhető-e el az adott cél adatkezelés nélkül vagy más jellegű, a magánszférát kevésbé korlátozó adatkezeléssel is.

A kamerahasználat esetén hatványozott szereppel bír a fokozatosság elvének érvényesítése, hiszen a munkavállalók privát szféráját jelentősen korlátozza, ha tevékenységüket figyelemmel kíséri a „Nagy Testvér”. Az érdekmérlegelési teszt tehát nemcsak a munkáltató jogos érdekének definiálásra korlátozódik, hanem a munkavállalók ehhez kapcsolódó érdeksérelmét, annak arányát is azonos súllyal kell a mérleg másik serpenyőjére helyezni.

A kamerahasználat privát szférát korlátozó jellegéből adódóan számos „védett területet” rögzít a NAIH tájékoztató, ahol a munkavállalók semmilyen célból és munkáltatói érdek mentén sem figyelhetők meg. Ilyenek az öltözők, zuhanyzók, illemhelyiségek, illetve a munkaközi szünet eltöltésére kijelölt helyiségek (ebédelő, konyha, dohányzó) is. A bejegyzés elején megidézett rejtett kamera használata pedig természetesen minden esetben súlyos jogsértést valósít meg.

Zárásképpen fontosnak tartom felhívni a figyelmet egy gyakori hiányosságra: az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség a kamerák esetében kiterjed arra is, hogy minden egyes kamera látószögét az érintettek számára hozzáférhető módon, pontosan kell rögzíteni. Önmagában az az általános tájékoztatás, hogy a munkahely területén kamerás megfigyelés zajlik, semmiképp sem elégséges a munkavállalók megfelelő informálásához.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Kálmán Kinga

Dr. Kálmán Kinga
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kinga.kalman@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja