Kérek egy almát. Kettő lett, maradhat? – Alapvetések a számítási hiba javítása kapcsán

Szerző: Dr. Szabó Andrea | 2018.07.12 | Közbeszerzés

A számítási hiba javítása az ajánlatban található pontatlanságok orvoslására szolgáló jogintézmény, melynek célja az érvényes ajánlattétel és a közbeszerzési eljárás eredményességének elősegítése. Hangsúlyozni szükséges, hogy a számítási hiba javításának mellőzése súlyos jogsértésnek minősül, melyre számos határozatot találunk a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) gyakorlatában.

A számítási hiba javítása az ajánlati kötöttséget részben feloldó jogintézmény, így alkalmazását a Kbt. több feltétel együttes fennállásához köti. Legfontosabb kritérium, hogy a hiba az ajánlattevő által elvégzett valamely matematikai művelet eredménye (pl.: képlethiba), vagyis az ajánlattevő a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeiből (az alapadatokból) tévesen számította ki az eredményt.

Ahhoz, hogy a számítási hiba kijavítását elvégezhessük, ismernünk kell a művelet alapjául szolgáló alapadatokat, a számítási hiba javítása ugyanis nem járhat az alapadatok módosításával. Mi minősülhet alapadatnak? Építési beruházás esetén az árazott költségvetésekben rögzített munkadíj és anyagköltség, árubeszerzések esetén az ártáblázatban rögzített egységárak, de az ajánlat pénzügyi ellentételezéssel járó aspektusai mellett számítási hiba az ajánlat bármely más részeiben (pl.: szakmai tapasztalat, műszaki paraméterek, időtartam számítása) is előfordulhat. A számítási hiba javítása keretében – az alapadatok alapul vételével – a helyes matematikai művelet elvégzésével kerül korrigálásra az ajánlatban észlelt pontatlanság, illetve hiba, az értékelés során pedig a helyes adat kerül figyelembe vételre.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

A számítási hibajavítás alkalmazhatóságának második kritériuma, hogy a helytelen matematikai művelet az ajánlatban rögzített értékelési szempont szerinti értékelésre kihatással bír. A Kbt. 71. § (11) bekezdése ugyanis kizárólag az értékelésre kiható számítási hibák feltárására és javítására terjed ki, azaz az értékelés eredményét nem befolyásoló hibák javítása nem tartozik e körbe.

Amennyiben az alapadat nem állapítható meg, a számítási hiba javítása nem alkalmazható. Ha nincs az ajánlatban számítási hiba, az ellentmondás feloldásának továbbra is helye lehet, ez esetben ugyanis a hiba vagy az ellentmondás jellegétől függően a hiánypótlási felhívás és a felvilágosításkérés jogintézménye állhat az ajánlatkérő rendelkezésére.

A fentebb hivatkozott határozatban a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ajánlatban megismerhető nettó ajánlati árra tekintettel, az ajánlatkérőnek a Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján tisztáznia kellett volna a felolvasólapon az ár tekintetében feltüntetett adat tartalmát. A Döntőbizottság kimondta, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő által adott felvilágosítás alapján juthat csak abba a helyzetbe, hogy az ajánlat érvénytelenségéről döntést hozzon a Kbt. 71. § (8) bekezdése vonatkozásában.

A Döntőbizottság által vizsgált eljárásban a kérdéses ajánlat felolvasólapján a nettó érték helyett a bruttó érték került rögzítésre, ugyanakkor a tételes árazott költségvetés minden tételre a nettó ajánlati árat és a nettó összértéket is tartalmazta, azaz az alapadatok ismertek voltak az ajánlatkérő számára. A Döntőbizottság konstatálta, hogy a tárgyi esetben egyszerű számítási művelet elvégzésével a nettó ajánlati ár megállapítható lett volna az ajánlatkérő részéről, az ajánlatban szereplő nettó összegek összeadása útján.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) bevezetésével azonban a  424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet változást hozott az eddigi gyakorlatban és mintegy megfordította a számítási hiba javításának szabályait.

Az EKR-ben lefolytatott eljárások esetében a Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel, akkor annak javítását nem végzi el, hanem – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével – felhívja az ajánlattevőt a számítási hiba javítására.

A számítási hiba javításának az eredményét továbbra is az ajánlatkérő állapítja meg akként, hogy az alapadatokat alapul véve kiszámítja az összesített helyes ellenértéket vagy az ajánlatban megtalálható számításon alapuló adatot.

Lényeges változás az eddig gyakorlathoz képest a számítási hiba javításának elmulasztásához rendelt szankció. Amennyiben az ajánlattevő a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesítette, az ajánlata érvénytelennek minősül.

A gyakorlat megváltoztatásának hátterében az EKR bevezetése áll, ugyanis az ajánlattevő ajánlatának szerkesztéséhez csak az ajánlattevő rendelkezhet szerkesztési jogosultsággal. Az EKR koncepciója, hogy az ajánlatokból automatikusan veszi át az adatokat a későbbi dokumentumok rögzítése során, ezért elengedhetetlen a számítási hibák egyértelmű rendezése, illetve a kijavítás elmulasztásának szankcionálása a visszaélések elkerülése érdekében.

A fentiek alapján a számítási hiba javítása során mind az ajánlatkérők, mind pedig az ajánlattevő szervezeteket fokozott felelősséggel kötelesek eljárni, annak érdekében, hogy a Kbt.-nek, a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletnek és a Döntőbizottság által kialakított gyakorlatnak megfelelő jogalkalmazói magatartást tanúsítsanak.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja