Kezesi felelősség részletfizetés esetén

Szerző: Dr. Puskás Attila, Dr. Jánoky Adél | 2018.10.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A kezesi felelősséggel kapcsolatban meghozott 1/2010. PJE határozat rendelkező részében az szerepel, hogy a felszámolási eljárásban bekövetkező jogvesztés a készfizető kezes ellen ezt megelőzően megindított perben a készfizető kezest a teljesítés alól nem mentesíti.

Kérdéses azonban, hogy közokiratba foglalt követelés esetén az igény érvényesítése szempontjából a per megindításával azonos joghatású-e a közvetlen végrehajtás kezdeményezése. A válasz pedig igen, azaz a készfizető kezes akkor mentesülhet az őt terhelő helytállási kötelezettség alól, ha a jogosult a készfizető kezessel szemben fennálló, közjegyzői okiratba foglalt követelését a főkötelezettel szemben bekövetkezett jogvesztést megelőzően a közjegyzői okirat záradékolása útján nem próbálja meg érvényre juttatni. Ha a jogosult a készfizető kezes ellen a főkötelezettel szemben bekövetkezett jogvesztést megelőzően kezdeményezte a közvetlen végrehajtást, a készfizető kezes nem hivatkozhat a készfizető kezesség jogi jellegével ellentétes kifogásokra, a felszámolási eljárásban bekövetkező jogvesztés az ellene ezt megelőzően kezdeményezett végrehajtás esetén nem mentesíti a készfizető kezest a teljesítés alól.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: A választottbíróság előnyeiről

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Felvetődik azonban a kérdés, hogy mi történik akkor, ha az adós gazdasági társaságot megszüntető és a cégjegyzékből törlő határozat jogerőre emelkedését követően kéri a hitelező a készfizető kezessel szemben a rendelkezésére álló közokirat záradékolását, tekintettel arra, hogy a korábban a felek részletfizetési megállapodást kötnek. Figyelemmel az 1/2010. PJE határozatban foglaltakra is, úgy tűnhet, hogy az adóssal mint főkötelezettel szemben bekövetkezett jogvesztés hatására a készfizető kezes kötelezettsége is megszűnik, ez azonban csupán látszólagos, a készfizető kezes kötelezettsége az alábbiakban kifejtettek miatt nem szűnik meg.

A polgári jogviszony tartalmát a jogviszony közvetlen tárgyának megvalósítására irányuló, a jogviszony alanyait illető jogosultságok (alanyi jogok), illetve őket terhelő kötelezettségek alkotják, azaz a polgári jogviszony tartalmát a jogviszony alanyainak jogai és kötelezettségei jelentik. Az alanyi jog mindig lehetőséget jelent, az pedig nem feltétlenül kikényszeríthető jogosultság. Az alanyi jogtól tehát meg kell különböztetni az igényt, amely az alanyi jog kikényszeríthető állapota. Az alanyi jog érvényesítése általában polgári per vagy végrehajtás útján történik. A polgári jogban igen ritka az igényérvényesítési kötelezettség, vagyis ha valakinek alanyi jogát sértik, nem kötelező azt érvényesíteni hatósági úton. Ha valaki alanyi jogát ki akarja kényszeríteni, azaz igényt kíván érvényesíteni, ezt igénye esedékességének az időpontjától teheti meg. Az esedékesség napja az a nap, amikor például a szerződő fél a szerződésből eredő, őt terhelő kötelezettséget teljesíteni köteles, az első nap, amikor már pl. fizethet, de még nincs késedelemben. Az elévülés is akkor kezdődik, amikor a követelés bírósági úton már érvényesíthetővé válik, ez pedig a követelés esedékességének az időpontja.

Amennyiben a hitelező a készfizető kezes részére részletfizetést engedélyez, vagy a teljesítési határidőt meghosszabbítja, ha ideiglenesen is, de megfosztja magát annak lehetőségétől, hogy közokirat záradékolásával végrehajtást kezdeményezzen a készfizető kezessel szemben, hiszen annak ellenére, hogy a jogviszony megszűnésével a követelés esedékessé vált, a részletfizetés és a halasztás akadályát jelenti a készfizető kezes elleni igény érvényesítésének. Amennyiben a hitelező a részletfizetés engedélyezésének időszakában, vagy az általa meghosszabbított teljesítési határidő lejárata előtt kezdeményezné a végrehajtást a készfizető kezes ellen, a készfizető kezes alappal kérhetné a végrehajtási záradék törlését, hiszen a követelés idő előtti lenne, a hitelező megszegné a felek megállapodását.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

A hitelezőnek is tisztában kell lennie azzal, hogy a részletfizetés engedélyezésével, vagy a teljesítési határidő meghosszabbításával azt kockáztatja, hogy kifut abból az időből, amikor még folyamatban van az adós elleni felszámolás, amikor még az adóssal szemben bekövetkező jogvesztést megelőzően tudja igényét érvényesíteni a készfizető kezessel szemben. Ugyanakkor a készfizető kezesnek is látnia kell annak jelentőségét, hogy a részére biztosított részletfizetési lehetőséggel és a teljesítési határidő módosításával meghosszabbodik az a határidő, amely alatt teljesíteni köteles, ez pedig azzal a következménnyel járhat, hogy időközben befejeződik az adós felszámolása és ő a helytállási kötelezettsége teljesítése esetén sem tudja megtérítési igényét az adóssal szemben a felszámolási eljárásban érvényesíteni.

A készfizető kezesnek az őt terhelő helytállási kötelezettség teljesítésére adott részletfizetés és halasztás a hitelező igényérvényesítési késedelmének kimentésére alapot adó olyan ok, ami az adóssal szemben utóbb bekövetkezett jogvesztés ellenére nem mentesíti a készfizető kezest a készfizető kezesi helytállási kötelezettsége teljesítése alól. A régi Ptk. 276. § (2) bekezdése (amelyen az 1/2010. PJE alapul) ugyanis a jogosult jogról való lemondásának esetén túl csak akkor engedi meg a kezes felszabadulását a helytállási kötelezettsége alól, ha a követelés a jogosult valamely hibája miatt vált behajthatatlanná. A felek megállapodása viszont nem vonható ebbe a körbe: nem a jogosult hibája miatt válik behajthatatlanná a követelés. Ha a kezes és a jogosult részletfizetésben vagy halasztásban állapodnak meg, a készfizető kezes vonatkozásában a megállapodásban rögzített teljesítési határidő a főadós felszámolását követő időpontban telik le.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Puskás Attila

Dr. Puskás Attila
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
attila.puskas@ecovis.hu