Kicsi vagyok, székre állok…
Támogatott óvodások – példa egy támogatásból megvalósuló beszerzésre

Szerző: Dr. Szabó Andrea | 2018.06.28 | Közbeszerzés

Bizonyára számos kedvezményezett részéről felmerült már az a kérdés, hogy kell-e közbeszerezni egy-egy megítélt támogatás felhasználása során. A klasszikus ajánlatkérők (minisztériumok, költségvetési szervek, önkormányzatok stb.) már rutinosan mozognak a hatályos közbeszerzési törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabta keretek közt. Azoknak a szervezeteknek azonban, amelyek valamely támogatásra tekintettel válnak támogatott ajánlatkérő szervezetté, alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen esetben tekintenek el a közbeszerzéstől.

Azt gondolhatnánk, hogy a Kbt. 2015. novemberi hatályba lépése óta a támogatott ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok differenciált értelmezése már eltűnt és egységes jogalkalmazás jellemzi a piacot. A tapasztalatok azonban mást mutatnak. Korábbi bejegyzésünkben már elemeztünk, hogy ki és milyen feltételek mellett minősülhet támogatott szervezetnek, most elsősorban a Kbt. 5. § (2) és (3) bekezdésének egymáshoz való korrelációját vesszük górcső alá.

A Kbt. hatályba lépését követő két és fél év elteltével az értelmezési nehézséget továbbra is a Kbt. 5. § (2) és (3) bekezdésének egymáshoz való viszonya okozza. A hivatkozott jogszabályhelyek külön-külön rendelkeznek arról, hogy egy támogatott szervezet milyen esetekben köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni. Lényeges különbség, hogy a Kbt. 5 § (2) bekezdése a közbeszerzési eljárás becsült értékének függvényében vizsgálja a támogatás intenzitását, és a vizsgálat körébe vonja azt is, hogy mire irányul a szervezet beszerzési igénye, azaz mi a beszerzés tárgya (pl.: mélyépítési munka, iskola vagy sportlétesítmény építése). A Kbt. 5. § (3) bekezdésében azonban már nem a támogatás intenzitása képezi a minősítés alapját, hanem egy fix támogatási mérték (jelenleg 40 millió forint) jelenik meg, függetlenül attól, hogy mire irányul a beszerzés.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

Az alábbi példa jól szemlélteti a két bekezdésből fakadó különbségeket.

Egy egyházi fenntartású óvoda építési beruházásának a becsült értéke nettó 90 millió forint, amelynek fedezetét teljes mértékben támogatásból kívánják finanszírozni. Szükséges megjegyezni, hogy a példa szempontjából nem releváns, hogy a támogatás uniós vagy hazai költségvetési forrásból származik.

Minősítés a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján:

A tényállás teljesíti a Kbt. 5. § (2) bekezdésében foglalt első követelményt, miszerint a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat meghaladó becsült értékű beszerzést 75%-ot meghaladó mértékben támogatják. A Kbt. 5. § (2) bekezdésében foglalt további feltételeknek azonban nem felel meg, mivel a tervezett építési beruházás nem foglal magába mélyépítési tevékenységet [a) pont]; a beruházással érintett ingatlan pedig nem kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület [b) pont]; harmadrészt a beszerzés tárgya nem olyan szolgáltatásmegrendelés, amely a fentiekhez kapcsolódik [c) pont]. A fentiek alapján megállapítható, hogy az egyházi óvodafenntartó a Kbt. 5. § (2) bekezdése alapján nem minősül támogatott ajánlatkérőnek.

Minősítés a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján:

Az ajánlatkérői minősítés kapcsán a Kbt. 5. § (3) bekezdésében foglaltak fennállását is szükséges vizsgálni. Tekintettel arra, hogy a példa szerinti esetben a támogatás összege nettó 90 millió forint, teljesül az a feltétel, miszerint az építési beruházást legalább 40 millió forint összegben közvetlenül támogatják. A jogalkotó kivételi köröket is meghatározott a Kbt. 5. § (3) bekezdésében, amelyek alapján mentesülhetnek a szervezetek a közbeszerzési kötelezettség alól még abban az esetben is, ha a közvetlen támogatás értéke meghaladja a 40 millió forintot. A jelen példára azonban egyik kivételi kör (pl.: egyedi munkahely-teremtési támogatás; kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatás) sem alkalmazható. Mindezek alapján arra a következtetésre jutunk, hogy az óvoda fenntartója a Kbt. 5 § (3) bekezdése alapján támogatott ajánlatkérő szervezetnek fog minősülni.

Abban az esetben, ha a példában ismertetett beruházás óvoda helyett például sportlétesítményre vonatkozik, a támogatás intenzitása viszont csak 50%-os egy nettó 90 millió forint becsült értékű építési beruházás esetén, a Kbt. 5. § (3) bekezdése alapján szintén megállapítható a fenntartó ajánlatkérői minősége, függetlenül attól, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerint ez a tényállás nem alapoz meg közbeszerzési kötelezettséget.

A legfőbb különbségeket a fenti példa jól szemlélteti. Mindkét jogszabályhely körültekintő vizsgálata szükséges annak megállapításához, hogy a kedvezményezett közbeszerzési szempontból támogatott szervezetnek minősül-e. A megfelelő minősítés érdekében forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja